És vérlázító. Vannak kiállítások, amelyeknek olyan mélyen van a színvonala, hogy nem szabad róluk írni. Az Agórában látható Magyar rocklegendák a kétes eredetű fotóival, kisiskolásokat megszégyenítő installációival, jó ízlést sértő festményeivel, érthetetlen koncepciójával minden eddig látottat alulmúl. Ezt így ne lehet, nem szabad. Ez méltatlan a helyhez, a magyar rockzenéhez és a megidézett zenészekhez, akik csak eszközei egy elszabadult hajóágyú magamutogatásának. Kerülendő!

Nem mindig jó, ha ez ember magasabb, mint egy palánk. Mert benézhet olyan helyekre is, amelyeket inkább titkolni kellene. És kiderül, mit takar a kerítés? Például a Sütő utcában, az egykori kertmozi helyén. Hát... Szemétdombot. Törött sörösüvegek gyűjteményét. Elvaduló növényeket. Hogy milyen állatok tanyáznak a kerítés mögött, azt talán ne is firtassuk. Végül is magánterületről van szó. Ahol bármit lehet. Szolnok közepén is. Vagy pláne. Amíg a kerítés nemcsak eltakar, de vissza is tart.

1638 napja zárta be kapuit a Tiszaligeti strandfürdő. Az idén 60 éves komplexumnak 1019 napja kellett volna ismét megnyílnia. A szolnokiak minimum 1019 napja nem tudhatják, hogy pontosan mi történik vagy nem történik a város legnagyobb strandja területén, és legalább ennyi ideje nem árulják el nekik, mikor is nyithat ki ismét az a strand, aminek felújítási költségeit majd nekik kell megfizetni. Holnap már 1639. napjánál tart a beruházás, és minimum 1020. napjánál a hallgatás.

Maga a felirat - "nyugi átmászunk" - eredetileg az értelmetlen méretű falnak szólt. Pedig szólhatna az igénytelenségnek is. Mert egy magára picit is adó város közepén, egy valóban fölösleges átjárót mégsem ilyen igénytelenül kellene elzárni. És nemcsak a létrehozott vakfolyosó miatt, ami "remek" utcai kocsma lett. A feltehetően ifjú kéz odafesthetné azt is: "nyugi, mi ennél igényesebbek leszünk". Hiszek benn!