– Őszinte leszek, nem pontosan értem, mi is az a slam poetry. Azt viszont látom, hogy főleg a fiatal értelmiségiek körében egyre népszerűbb.
– A valódi slam poetry egy verseny, ahol 10-15, de olykor akár 20 slammer is megméretteti magát közönség előtt. A szolnoki estet ezért inkább egy bemutatónak szánjuk, ahol három, egyébként a műfajban ismert és kedvelt slammer fog fellépni. Különlegessége lesz a Tisza mozis estnek továbbá, hogy az Amoeba együttes zenéjére adják majd elő a ?költeményeiket?, ami az eredeti slam poetryben nem megengedett. Bár egyre inkább terjed, hisz Marc Smith, a műfaj kitalálója is használ zenét.
– Ha ?költeményeket? mondunk, akkor mennyiben más egy ilyen program, mint felolvasóest?
– Mozgalmasabb. A hagyományos felolvasóesteken kiül a költő és a papírjaiba bújva, sokszor motyogva, nem előadóként mutatja be a költeményeit. A slam poetry kitalálójának ebből lett elege, hiszen a költészet ennél csodálatosabb dolog. Amibe, ha beleviszünk egy kis színt, gesztusokat, az egész testet, valahogy performance lesz a költemények bemutatásából. Ha pedig a közönséget is bevonjuk, akkor élőbbé válnak a leírt sorok.
– Akkor itt saját szerzemények előadásáról van szó?
– Igen. Fontos szabály, hogy csak saját költeményekkel lehet indulni. Illetve maximum más költők alkotásaira való reflektálás a megengedett. Ebből pedig az következik, hogy maguk a szerzők az előadók, aki kicsit a színészi képességeiket is megmutatják az esteken. Ráadásul a legjobbak fejből mondják a szövegeiket.
– Bármi lehet a téma?
– A nyitott slameken bármi, de vannak kifejezetten tematikus slamek is, amikor adott témára kell verselni. Tapasztalat, hogy a versenyeken a humoros megszólalásokkal lehet a leginkább elnyerni a közönség kegyeit. Ettől függetlenül a slam poetry bármiről szólhat a szerelemtől, a politikán át, hétköznapi dolgokig. Nem véletlen, hogy olykor a stand up-hoz, máskor meg a raphez hasonlítják. De persze egyik hasonlat sem tökéletes.
– Mit jelent az, hogy a közönséget is bevonják? Nem elég, ha nézőként, csendben végigülöm az estet?
– Nem, mert az egészben az a lényeg, hogy a slammer hatással legyen a közönségére, és azok ezt ki is fejezzék. Gondolom, hogy az első szolnoki esten ez még nem nagyon fog működni, ehhez még „nevelni” kell a közönséget. Ahol már bejáratottak az estek, ott a közönség nem csendben ül, hanem bekiabál, csattog, dobol, azaz aktív részese minden produkciónak.
– Azt mondta, az igazi slam poetry egy verseny. Mi a tét, amiért hajtanak?
– Elsősorban a közönség elismeréséért, de lehetnek pénzdíjak, könyvnyeremények vagy egyéb jelképes elismerések. Fontos, hogy a slam poetry esetében gyors és erőteljes a közönség visszacsatolása. A verseny pedig úgy zajlik, hogy a közönség soraiból választunk véletlenszerűen egy ötfős zsűrit, akik pontozzák a produkciókat.
– Mitől lett ez ennyire népszerű, főleg a fiatalok körében?
– Létrejött egy olyan platform, ahol a fiatalok elmondhatják, amit akarnak. Ráadásul egy nyitott és befogadó közönség előtt. A szolnoki estet is szervező Slam Poetry Budapest a fővárosban működtet havi klubot, illetve vidéken is egyre több indul saját szervezésben, és néha már azt tapasztaljuk, nem tudjuk kielégíteni az igényeket.
– Hogyan reagálnak erre a hivatásos, elismert poéták?
– Változó. Szkárosi Endre, Kemény István vagy Ladik Kati például lelkes pártfogói a műfajnak. De akadnak olyanok is, akik kikérik maguknak, hogy egy lapon említsék ezt a költészettel.
– Ez lesz az első ilyen est Szolnokon. Lesz folytatás is?
– Igen. Mivel azt szeretnénk, hogy Szolnok is csatlakozzon ehhez a műfajhoz. Reméljük, az első estek után itt is összejön egy olyan csapat, akikkel akár egy igazi slam poetry-t, azaz versenyt is rendezhetünk.
