2025.10.14. (kedd)

Sok húsvét a Tisza partján

Sok húsvét a Tisza partján

Dátum:

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

A sorban a legrégebbi képeslap Divald Károly munkája, amely még a XIX. században jelent meg Budapesten. Sajnos nem tudjuk, hogy a még hosszúcímzéses – tehát a hátlapját üzenetekre nem használható – képeslaphoz idősebb vagy ifjabb Divald Károly fotóját használták-e. Ugyanis, ha az előbbijét, akkor a Templom utcában készült képnek már 1897 előtt el kellett készülnie, hiszen a mester az év novemberében hunyt el. Mivel az itt bemutatott és tulajdonomban lévő anzikszot 1899. május 18-án küldték Szolnokról egy pesti úrleánynak, nemcsak a Belvárosi Nagytemplomot csodálhatjuk meg rajta, hanem felfedezhetjük annak a „parknak” a kerítését is, ahol egykor a Szomorú krisztus szobor állt, illetve ahová nagyjából a fotózás után másfél évtizeddel a Szegő Gábor Általános Iskolát építették. Az biztos, hogy a fotó csak 1896 után készülhetett, hiszen már villanypózna is látható a képen, a macskaköves út és a kialakított járda mellett. Sőt, a bonyolult villanypózna alapján inkább azt mondanám, a felhasznált fotó ifjabb Divald Károly munkája lehet, aki két testvérével együtt továbbvitte édesapja hivatását.

A második (a címlaphoz is használt) képeslap szintén szolnoki kiadású, Roth Dezső könyv- és papírkereskedő jelentette meg még az első világháború előtt. Maga a kép ismerős lehet, hiszen a mai Mészáros Lőrinc utca felől készített felvétel fekete-fehérben is megjelent, sőt ebből a szögből több kép is született a templomról. Ezeknek köszönhetően pedig azt is megállapíthatjuk, hogy az utcában van néhány ház, amelyek nemcsak az első világháború előtt épültek, de ma is állnak. Lásd a jobb oldali épületeket! És sirasd a bal oldalit, aminek a helyén ma már csak egy üres telek van! E képeslap érdekessége maga a színezés, ami a fotózás és a nyomtatás között készült kézzel. Roth Dezsőnek nagyon tetszhetett ez a stílus, hiszen a Verseghy gimnáziumról és a Baross utcai fiúi iskoláról is adott ki hasonló képeslapokat.

És, hogy teljesen körbejárjuk a Belvárosi Nagytemplomot, azaz a Szent Ferenc rendiek plébánia templomát, következzen egy újság képes mellékletében megjelent fotó, ami nagyjából a Mária utcai torkolattól örökítette meg az épületet. Az 1919 és 1944 között létezett Nemzeti Újság Képes Műmellékletében megjelent képeslap a templom főbejárata felőli oldalát mutatja, és hogy csak az első világháború utáni felvételről lehet szó, azt leginkább a belvárosi általános iskola távolban már feltűnő épülete mutatja. Ugyanakkor érdemes azt is észrevenni, hogy a fotó jobb szélébe belelóg az a kálvária, amit majd csak 2004-ben, a Szentháromság tér felújításakor helyeztek át a rendház kerítéséhez. A felvétel készítésekor már nemcsak szekerek döcöghettek a templom melletti macskaköves úton, de minden bizonnyal autón is érkeztek hívek a több évtizeddel ezelőtti húsvéti szertartásokra, Szolnok legnagyobb és legrégebbi templomába.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki lordok háza

Persze, hogy ezen a képeslapon nem egy balatoni szálloda, hanem a szolnoki "lordok háza" látható. Eredeti állapotában. Ízlés kérdése, volt-e annyira szép egykor ez a lakóház, hogy bő fél évszázada képeslapra kerüljön. Ám számomra sokkal érdekesebb, hogy ezzel a képeslappá lett fotón egy valami nem stimmel.

Korszak miatt érdekes mozaik

A mából nézve semmi különös nincs ezen a szolnoki mozaiklapon. A fekvő képek nagypéldányszámú anzikszokon is megjelentek önállóan. Meglepővé a kiadás időszaka, a "legvadabb" Rákosi-kor teszi. Az állóképen a szolnoki ferences templom látható, márpedig a rendet 1950-ben feloszlatták.

105 éves pipacsok

A világ szerencsésebb felén éppen 105 évvel ezelőtt véget ért "nagyháború" szolnoki történetét jó lenne egyszer elmesélni a nálunk feladott, és a szétesőben lévő Monarchia országaiba postázott anzikszok hátlapjaira írt üzenetek alapján. Megmutatva a szenvedő kisemberek történeteit.

Rajzolt busz a Tisza-hídon

Valószínű, hogy Zsoldos Nagy Illés 1967-ben készült grafikája valamilyen közintézmény falát díszíthette a rendszerváltásig, majd a hozzá hasonló realista alkotásokkal együtt kiselejtezték. Rengeteg hasonló kép született a Kádár-korban - Szolnokról is -, és valószínű, többségük azóta meg is semmisült. Ezért vettem meg a Tisza-hídon átrobogó autóbusz rajzát.