Az előttünk álló bő esztendő nem lesz könnyű lányregénye a közéletünknek. Pártállástól függetlenül mégis ki kellene tűzni valami minimumot, legalább itt Szolnokon. Mondjuk azt, hogy a politikai üzeneteinkkel nem rondítunk tele minden vízszintes felületet, és nem változtatunk minden közterületet a pártharcok csataterévé.

Ültess egy fát, és nem éltél hiába. És, aki kitör egy fát? Vagy négyet? Mint például az Aradi tizenhármak kopjafái közelében. Miért?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mellékelt képen nincs semmi különös, csak egy szokásos hétköznap délutáni pillanat a 442-es főút szandaszőlősi átkelési szakaszán, tulajdonképpen a város Kertész utcájában, valamikor fél négy és négy óra között. Mondhatnánk: nem kell olyankor arra járni, vagy nem kell autóba ülni. Meg azt is, hogy nem a Csáklya úti Tisza-híd a legfontosabb, hanem a szandai elkerülő. Sokkal fontosabb, mintsem ismét csak kampányhazugság legyen belőle!

Nem tudom, hány engedély kell egy KRESZ-tábla kihelyezéséhez. Miként azt sem, hogy ezeket valaki nyilvántartja-e. Az viszont tény, hogy Szolnok világelső lehet a kint felejtett, értelmüket vesztett táblák tekintetében. Ez az e-Magyarország pont tábla például a Mária utca elején felejtődött el. Emlékszik még valaki, hogy ez mire utalt? És, hol is volt az a pont a közelben, ahol netezni lehetett? Persze az is lehet, hogy nem eltávolítani, hanem történelmi emlékhellyé nyilvánítani kellene.