Akár festmény is lehetne ez az 1915-ben postára adott képeslap. Ám a reklámtáblák és a le nem mázolt feliratok miatt tűnik egyértelműnek, hogy egy fekete-fehér fotót próbáltak utólag színessé varázsolni. Hinni szeretném, hogy a piktor a házak színét illetően nem hazudott.
Valamikor a múlt század tízes éveinek az elején dolgozott az a fotós, aki a Baross utcában, nagyjából a mai parkoló végén állva készítette az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó eredetijét. A megörökített házak közül három a mai napig áll: a Sütő utca sarkán lévő bank épület, az 1-es ABC háza, illetve a Szapáry sarkán a Kindlovics-bazár. A kép előterében lévő, földszintes épület helyén legalább negyedszázada az a kék borítású irodaház található, ami volt már bank, aztán APEH, SZÜV és ismét bank. A régi utca bal oldalán, a fák mögött álló házakból természetesen régen semmi sincs már. Részben azért, mert a bal sarokban lévő, talán földszintes ház helyére a harmincas években a Madas-házat építették, hogy aztán a hetvenes évek elején az oldal többi házával együtt elbontsák, hogy ma a főút fusson a helyükön.
A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent „Levelező-Lap” fotója azért tanúskodik arról is, hogy ez az alföldi város elég nagy utat tett meg a megyeszékhellyé válásától a XX. század első évtizedéig. Sok településsel ellentétben ugyanis Szolnok belvárosának jelentős részén ekkor már volt vezetékes áram, amint a jobb oldalon látható póznák is mutatják. Kellett lennie városi kertészetnek vagy valamiféle közterület gondozó társaságnak is, hiszen az ugyancsak jobb oldalon látható fák gondosan metszettek, illetve karózottak. De említhetném a járdát is, ami a fasor és az épületek között látható. Úgy tudom, ekkor már a Kossuth teret és a vasútállomást összekötő Baross utca kövezett volt, bár ezt ezzel a képeslappal nem lehet egyértelműen alátámasztani.
Nagyon sajnálom, hogy a kép jobb szélén, az első ház tűzfalán lévő reklámok lemaradtak a fotóról. Mintha fölül egy kerékpár- és járműkereskedés, alatta pedig valami vasbolt hirdetné magát. A Sütő utca sarkán, a ház emeletén azonban kivehető a gazdák bankja felirat. Kár, hogy így kideríthetetlen, hol is lehetett bő száz esztendeje az a bank. A Sütő utcában, a sarki házban vagy valahol egészen máshol, de a belvárosba vezető út mentén itt lehetett a legjobban elhelyezni a korabeli reklámot. A kép előterében lévő sárga épület homlokzatán egyébként még egy felirat vehető ki: étterem. Sajnos a teljes neve nem olvasható, pedig a földig érő, kilenc portálablak alapján talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, komoly vendéglátóipari műintézmény lehetett.
Jó lenne hinni, hogy a fekete-fehér fotóból divatos színes képeslapot varázsló festő nemcsak az ég és a fák színeiben volt következetes, hanem a házak falait illetően is. Igaz, ebben az esetben elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedek rombolását túlélő három ház közül kettőnek biztos, nem eredeti színe látható ma. Mert a sarki bank, ma erősen sárga, az 1-es ABC épülete pedig inkább vörös.
A lapot egyébként katonád adhatták postára Szolnokon. Legalábbis a rengeteg aláírásból, a kibogarászhatatlan nyelvből és a „Morava” címzésből következtetek. Gondolom, egy keletei frontra induló transzport, szolnoki állomáson várakozó bakái üzenhettek haza, hogy úton vannak, jól vannak. Legalábbis 1915. július 1-jén.
