Az elsőnapi bélyegzés értékét az egyediség, az értéknövelő különlegesség adja. A Magyar Posta mai napig is használatos módszerének lényege, hogy az adott dátummal ellátott elsőnapi pecsét másnaptól nem használható, és visszamenőleg sem üthető rá semmire. Mivel az is szabály, hogy maga az elsőnapi pecsét nem kerülhet rá a bélyegre, nyilvánvaló, hogy csak valamiféle kisnyomtatványon bukkanhat fel, így például borítékon, emléklapon vagy akár oklevélen. Gyerekkoromban nagy bélyeggyűjtő voltam, és ha valaki igazi különlegességgel akart meglepni, akkor egy-egy újonnan megjelenő, különleges bélyeg vagy bélyegblokk elsőnapi bélyegzőjével ellátott borítékját szerzete meg nekem, ami ugye az egyetlen nap miatt nem is volt olyan egyszerű. Ezeket a borítékokat egyébként éppen azért szerettem, mert általában nemcsak az apró „értékpapír” különleges grafikáját lehetett rajtuk böngészni, hanem az ahhoz kapcsolódó, a borítékra nyomott szép rajzokat is.
A „Szolnok 900 éves 1975” feliratú boríték nem a gyerekkori gyűjteményemből való, csak nemrégiben vásároltam. Bal oldalán Szolnok Kádár-kori címere látható, a korábbiakból átmentett, fiókáit tápláló pelikánnal, az 1964-ben átadott belvárosi Tisza-híddal, és a folyón lebegő, a rendszerre utaló vörös csillaggal. Ugyanezt a címert fedezhetjük fel a jobb felső sarokba ragasztott „kék szolnokin” is, azaz a szocializmus idején, egyetlen szolnoki motívummal kiadott bélyegen. A Vertel József (1922-1993) grafikusművész által tervezett bélyeg a Magyar Posta 1972-ben indított Tájak-Városok sorozatában jelent meg 1975-ben. Nem elsősporban hétköznapi használatra szánhatták az 5 forintos bélyeget, hiszen akkoriban egy sima levélre 1 forintos, egy képeslapra pedig 50 filléres bélyeg kellett, azaz a „kék szolnokit” legfeljebb nagyobb küldeményekre lehetett rányalni.
A mából nézve ennek a borítéknak az igazi érdekessége a két bélyegző. A bal oldali az elsőnapi dátumra utaló viszonylag egyszerű postai pecsét, míg a jobb oldali már egy kifejezetten alkalmi nyomatnak tekinthető. Számomra mindkettő esetében a legérdekesebb az 1975. március 8-ai dátum, ami nem igazán tudom, hogyan és miként kapcsolódott akár Szolnokhoz, akár a 900 éves jubileumi eseményekhez. Annak a napnak ugyanis a legnagyobb eseménye a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára készülő, elvileg a közel harmincezer Szolnok megyei kommunista nevében tanácskozó helyi pártértekezlet nyitánya volt. Lehet, hogy ez az esemény előtt „tisztelgett” a Magyar Posta ezzel az elsőnapi kiadványával? Na, de akkor miért Budapesten bélyegezték? (Ha valaki tudja a válaszokat, ne tartsa magában!)
Azt talán még érdemes megjegyezni a „kék szolnoki” és az elsőnapi bélyegzés kapcsán, hogy ezt megelőzőn 1930-ban jelentetett meg szolnoki vonatkozási bélyeget a Magyar Posta. Arra az 1 pengősre az akkor még a Hősök terén álló, ma már a Tiszai hajósok terén lévő Hősök szobra került. A harmadik, szolnoki vonatkozású bélyegre nem 45, hanem 46 évet kellett várni, és ugye a tervezettnél lassabban elkészülő Szolnoki Szigligeti Színház átadását köszöntötte. Ha esetleg Szolnok első írásos említésének 950. évfordulóját is egy hasonló emlékkel szeretnénk köszönteni, már nemcsak a Magyar Posta kiadási tervében kellene benne lennünk, de bizony a grafikai előkészítésnek is zajlania kellene. Mert Vertel József sem néhány nap alatt sűrítette össze a Tisza-part látnivalóit az 1975-ben megjelent „kék szolnokin”.
