Szolnok első írásos említésének 900. évfordulója kapcsán kibontakozó 1975-ös, helyi megemlékezés-hullám fennmaradt tárgyai közül egy hete mutattam be a Magyar Éremgyűjtők VI. Vándorgyűlésére készült bronz érmét. A korabeli napilapból tudható, hogy az eseményen nemcsak tanácskoztak e különös hobbi hazai képviselői, de kiállítást is rendeztek gyűjteményük legféltettebb darabjaiból a Damjanich János Múzeumban. Ez lehetett az a bizonyos III. Szolnoki Numizmatikai Kiállítás, amelynek tiszteletére egy 1945. november 16-án kiadott egymillió pengős bankjegyet felülbélyegeztek. Pontosabban, nemcsak azt az egyet, ami bekerült a gyűjteményembe, hanem feltételezhetően sokszáz darabot, hiszen az akkor már 29 éve megszűnt pengőnek ebből a már kiadásakor is pillanatok alatt elértéktelenedő címletéből rengeteg példánya maradhatott fenn, így ezekből csináltak valamiféle emléktárgyat.
Azaz rányomtak két bélyegzőt. Egy köralakút, amelyen Szolnok aktuális, csillagos címere körül a „Szolnok város kilencszáz éves” felirat olvasható. És egy másik, hosszúbélyegzőt, amire a „Magyar Éremgyűjtők VI. Vándorgyűlése” illetve a „III. Szolnoki Numizmatikai Kiállítás” és a két rendezvény dátuma, „1975. március 15.” került. A mából nézve számomra kicsit vicces, hogy a kibontakozó olajválság, az új gazdasági mechanizmus utóhatásai és az ország fokozódó eladósodása közepette 1946 után ismét meglóduló infláció idején pont egy ilyen bankjegyet osztogattak 1975-ben. Persze lehet mondani, hogy ez az előző rendszer romlottságára is utalhatott, meg az 1 millió pengős bankjegy szépsége volt az ok. Sőt talán a praktikusság – volt belőle elég – is a korabeli ötlet mellett szólhatott. Mindenesetre ezt az egyébként tényleg nem túl értékes bankót kicsit felértékeli a rákerült két alkalmai bélyegző. És persze felmerül a kérdés, hogy vajon csak ilyen Kossuth arcképével díszített 1 millió pengősökre került ez a két szolnoki pecsét, avagy más címletekre is? Illetve mi lett a sorsa a szolnoki numizmatikai kiállításoknak?
Persze a 900 éves évfordulóhoz kapcsolódóan más tárgyak is előkerülnek, amelyek – legalábbis – bennem kérdéseket vetnek fel. Ilyen például a Tisza szálló tornyával díszített, fehér üvegből készült, feltételezésem szerinti fedő, amire a „900 éves Szolnok 1975” felirat is rákerült. Egyrészt jó lenne tudni, hogy ez a fehér, arany és kék tárgy milyen célt szolgált, mihez tartozhatott. Másrészt meg kellene fejteni azt az elgondolást, ami a 900 éves évfordulót egy akkor 47 éves épülettel szimbolizálta. Persze, sejtem én, hogy ez magának a szállodának lehetett az ajándéktárgya, meg tudom, hogy a többi szolnoki vállalat is mi mindent párosított a 900 éves évfordulóhoz. A mából nézve mégis vicces a két dolog összekapcsolása.
Kevésbé vicces, inkább érdekes egy másik, hátoldala szerint Hollóházán készült, jubileumi porcelántárgy. Mert csak tippelni tudok, hogy mi lehet ez. Szerintem egy korabeli „érem”, azaz versenyen elért eredmény jutalmául adott tárgy. Amit elképzeléseim szerint nyakba is lehetett akasztani a köralakú porcelántárgy felső részében lévő két, párhuzamos résen átfűzött szalag segítségével.
Azt persze nem tudom, hogy valóban így történt-e, ugyanis hozzám már csak a kissé megkopott, mindenféle „kiegészítő” nélküli tárgy került. Amin szerintem egy pirosszínű pingpongütő és azon fehérrel egy pingponglabda látható, fölötte egy egyes számmal, alatta pedig a „900 éves Szolnok” felirattal. Tehát simán elképzelhető, hogy nemcsak a városhoz és az akkor működő cégekhez kapcsolódóan készültek „900 éves” emléktárgyak, de akár sportesemények apropóján is. És mondjuk az 1975-ben rendezett szolnoki asztalitenisz-verseny legjobbjai nem arany-, ezüst- vagy bronzérmet kaptak, hanem Hollóházán készült kis porcelánmedálokat, amelyek a város jubileumára is emlékeztettek.
