2025.10.13. (hétfő)

Szolnoki házak (22.): Beloiannisz 3.

Szolnoki házak (22.): Beloiannisz 3.

Dátum:

A Beloiannisz utca 3. szám alatti házat nemcsak azért nem érdemes már keresni, mert 23 éve nincs ilyen utca Szolnokon. Hanem azért sem, mert ezt a nem túl jelentős épületet éppen negyven éve bontották el a 4-es főút útjából. Egykor fontos helytörténeti szerepe miatt tudunk róla viszonylag sokat.

A Beloiannisz utca 3. szám alatti épület főhomlokzata nagyjából a mai 1-es parkoló pártház felőli oldalán, a buszmegálló környékén lehetett, nagyjából szemben a ma ABC-nek is helyet adó házzal. Hogy pontosan mikor épült, sajnos nem tudom. Korabeli képeslapok alapján úgy tippelem, hogy az első világháború előtt, esetleg már a századfordulón is állt. A kétszintes, kívülről téglaburkolású épület földszintjén egykor bank és kávéház is működhetett, emeleteit pedig lakások foglalhatták el. A fennmaradt képek alapján nekem úgy tűnik, hogy sok tekintetben rokonságot mutathatott a mai Kápolna és Baross utcák sarkán lévő, a Fehérkereszt patikának is otthont adó épülettel, illetve a Hősök tere sarkán lévő ház földszinti részével. Érdekessége, hogy mindkét oldalról földszintes házak határolták, az 5. szám felől például az 1973-ban szintén elbontott Tiszavirág eszpresszó épülete.

A század elején készült képeslapokon kívül valószínűleg egyetlen fotó sem maradt volna fenn róla, ha 1918-ban nem itt alakul meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, és negyven évvel később nem kerül emiatt emléktábla a falára. Illetve, ha a várost átszelő 4-es számú főút új nyomvonalát nem itt jelölik ki a hatvanas évek második felében, és ezért nem kell elbontani a Beloiannisz utca páratlan oldalán legalább négy házat. Mivel azonban 1973-ban az épületnek komoly helytörténeti jelentőséget tulajdonítottak, illetve az emléktáblát az áthelyezése előtt azon a helyen is meg akarták örökíteni, ahol másfél évtizedig lógott, komoly dokumentáció készült róla.

A Madas-ház bemutatásakor már említettem, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában dolgozó Botos Gábortól kaptam meg ezt a dokumentációt, benne nemcsak az épület helyszínrajzával, hanem olyan fotókkal is, amelyek legalább két időpontban készültek.

Az első néhány képen – amelyek közül a címlapon a Skoda Octaviát is megörökítő fotót használom – ugyanis láthatóan még üzemelt a Tiszavirág eszpresszó, és úgy tűnik még az emléktábla is a helyén volt. Ekkor készülhetett a pártház valamelyik ablakából az épület hátsó részét és udvarát mutató kép is – a cikk végén látható -, amin, az emeleti korláton még kiteregetett ágyneműk láthatók. Ezen úgy tűnik, hogy a legendás 33-as üzletnek helyet adó Madas-ház is még lakott volt ekkor.

A második sorozaton 1973 kora őszén készülhetett, és mint látható az eszpresszót már megszabadították felirataitól, és a kirakatai is üresen tátongnak. Valószínű, hogy ezt követően – 1973. október 27. előtt – készült az a jelentés, amit a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője, Káplár József küldött meg az MSZMP megyei pártarchívumának. Ahonnan minden bizonnyal a rendszerváltás után került át mindez a levéltárba, hogy ott aztán jó húsz éven keresztül senki se bolygassa. Elővételekor viszont kihulljon belőle jó néhány olyan remek fotó, amelyek nemcsak az akkor helytörténetileg fontosnak vélt épületet örökítették meg, hanem a környéket is.

A Madas-ház bontásáról 1973 decemberében készült képeken a Beloiannisz 3. már nem látható. Ami nemcsak azt jelenti, hogy korábban tüntették el, hanem azt is, hogy az itt lévő lakóknak valahol cserelakást is kellett biztosítani. Márpedig legalább 8-10 lakás lehetett ebben a házban, amire az említett dokumentáció is utal, jelezvén, hogy ezek többsége átalakítással jött létre. Magyarul, a negyvenes évek végén bekövetkezett államosítás után szabdalhatták kisebb lakásokra az egykori polgári otthonokat, a bankfiókot, illetve azt a kávéházat, ahol feltételezhetően a párttörténeti jelentőségű esemény történt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Munkahelyi-családi emlékkönyv

Szolnokon nem volt még egy vállalt, amelyik annyit áldozott volna múltjának a megőrzésére és a feldolgozására, mint a Papírgyár. Ami a város története szempontjából sem lebecsülendő. Az 1985-ben megjelent Aranygyűrűseink visszaemlékeznek című kézirat Szolnokról is mesél.

Hídverés (3.): Pro és kontra

Sorozatunk előző két részében két majdani Tisza-híd eddigi történetével foglalkoztunk. Az északi elkerülő úton épülő Tiszapüspöki híd 2017-re készülhet el, a második belvárosi híd ? jelenlegi tervek szerint a Csáklya utcánál ? pedig ki tudja, mikor. De mi szól az egyik, és mi a másik híd mellett.

Utcasoroló (10.): Neveit vesztett út

(NYÁR) Jót vitatkoztunk azon, hogy a Belvárosi Iskola melyik oldalán van, volt a Szigony és az Őr utca. Aztán valaki hozott egy térképet, hogy az Ellmann E. utca is ott volt. Más meg bedobta Rerrich Béla nevét. Pedig ez ma már csak egy neveit vesztett utcacsonk.

Utcasoroló (8.): Sóház utca

(NYÁR) Szolnok évezredes történetének egyik fontos mozgatójára, a sókereskedelemre utal ennek az egyre rövidebb, a Szapáry és a Magyar utca közötti közterületnek a neve. Ahogy elenyésztek a sóhoz kapcsolódó tevékenységek, úgy kapott új neveket a két évtizede ismét Sóházként jelölt utca.