2025.11.30. (vasárnap)

Szolnoki házak (38.): A Molnár utca hírmondója

Szolnoki házak (38.): A Molnár utca hírmondója

Dátum:

Szolnok tíz legrégebbi épületének egyike a jelenleg Szapáry utca 17. szám alatt álló, üzletházként, illetve hátsó részében Maláta sörkertként funkcionáló, klasszicista stílusú ház. A többször átépített lakóháznak biztos, hogy vannak olyan darabjai, amelyek még a szabadságharc előttről valók.

(Nyári ismétlés: Ez a cikk 2017. január 11-én jelent meg először.)

Biztos, sokan nézegették már ezt a földszintes, a Szapáry utca többi épületének utcafrontjához képest legalább egy méterrel bentebb lévő, fehérfalú, klasszicista stílusú házat. Aminek első részében most a Noni üzletház, hátsó traktusában és udvarában pedig a néhai Hiller, a jelenleg épp felújítás alatt álló Maláta sörkert található. Hasonló stílusú, elrendezésű és funkciójú házat a legtöbb alföldi városban vagy gazdagabb településen lehet találni.

A most folyó felújításhoz kapcsolódóan Dombi Gábor építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök sok mindent felkutatott a ház múltjából. Így például neki köszönhetően jelenthetjük ki, hogy a jelenleg a Szapáry út 17. számú telken álló, L alaprajzú, tornácos lakóház 1840-ben épült. Ami egyben azt is jelenti, hogy Belvárosi Nagytemplom, a Partos kápolna, a Xavéri Szent Ferenc kápolna, a Vártemplom és az egykori gimnázium épülete után – megengedve, hogy hasonló korú lakóházak maradványai még lehetnek a városban – Szolnok tíz legrégebbi épületének egyikével van dolgunk. Ami még azt megelőzően épült, hogy Szolnokra megérkezett volna a vasút. Sőt, megkockáztathatjuk, hogy akkoriban emelték, amikor a mai Szapáry utca talán még az itt élők tevékenységére utaló Molnár nevet sem viselte, mert ez a környék Szolnok szélének, szérűskertes, gazdálkodó részének számíthatott. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy ritka kincsről van szó.

Dombi Gábor Építéstörténeti tudományos dokumentációja valószínűsíti, hogy a korabeli viszonyok között jómódúnak számító építtető háza előtt eredetileg előkert volt, amit festett léckerítés választott el az utcától. A ház utcai homlokzata pedig téglakerítéssel folytatódott, amin nagyméretű – feltételezem, egy szekér behajtását lehetővé tevő – kétszárnyú kapu lehetett. Erre egyébként az 1930-tól itt élő, egykori tulajdonos és lakó, Varga Béla is utalt a mérnöknek. Az udvari homlokzaton végigfutó, később beépített, dór oszlopos tornác kivételével az egész épületet alápincézték.

A házat 1895-ben vásárolta meg a zsidó vallású Varga Zsigmond, aki ezt követően alaposan átépítette a már akkor is öreg házat. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az immár a Szapáry úton álló épületben az új tulajdonos apósa, Dr. Halász Béla orvos nyitotta meg rendelőjét. Mint Dombi Gábor elmondta, nagyon valószínű, hogy az épület hátsó traktusában kialakított rendelő a zegzugos Óvoda utca felől is megközelíthető volt. A bővítésen túl beépítették a tornácot, illetve az udvaron széntárolót és vécét alakítottak ki, sőt a kutató egy lányka szoborról is említést tesz. Valószínű, hogy a XX. század első évtizedeiben, az itt praktizáló doktor úrnak köszönhetően ragadt rá az épületre a Halász-ház elnevezés.

Aminek története 1944-ben szomorú fordulatot vett. A házat május 10-én elvették zsidó tulajdonosától, a következő háborús hónapokban pedig valamennyi fa burkolatát, ajtaját és parkettáját eltüzelték, így az év végén hiába kapta vissza a Varga család, nem költöztek vissza. A háború után, néhány évig bérlők használták, majd 1952-ben a nácik után a kommunisták vették el a családtól, ahol az államosítást követően tanácsi bérlakásokat alakítottak ki. A rendszerváltás idejére azonban annyira lepusztult az épület, hogy 1990-től egy szűk évtizeden keresztül üresen állt. Mai formáját, az utcafronton lévő, három egykori szobából álló üzlethelyiséget 2000-ben alakították ki, ami lényegében az akkor legalább 160 esztendős ház harmadik nagy átalakítását jelentette.

A műemléki védelem alatt álló Szapáry utcai Halász-ház a felkutatható története mellett számomra azért is nagyon érdekes, mert annyira hihetetlennek tűnik, hogy ez a földszintes, az utcafronttól beljebb lévő épület az elmúlt másfél évszázadban Szolnok és az utca számtalan átalakítását túlélte. Annak ellenére áll és őriz valamit a város XIX. századi történetéből és hangulatából, hogy a környék számtalan nagyobb és értékesebb házának ez nem adatott meg. Úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük: aki a hamarosan megújuló sörkertbe látogat, az egy kicsit Szolnok múltjában is tiszteletét teheti.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (5.): Gorove utca

Annak ellenére, hogy ilyen utca ma már nem létezik, aki látott már régi szolnoki térképet vagy képeslapot, meg tudja mondani, melyik közterületünket nevezték így. Bő fél évszázadon keresztül. Miért kellett mégis átfesteni az utcatáblákat 1950-ben?

Szolnoki házak (13.): A Tisza Szálló (1.)

Ha a szolnokiakat arra kérnénk, nevezzék meg a város legismertebb épületeit, biztos, dobogós lenne. A három klasszikus szálloda épületünk közül a legfiatalabb, még kilencven éves sincs. Építésének története azonban legalább annyira érdekes, mint maga az épület.

Séta a Kossuth téren 1900 körül

Még van, aki Piac térnek nevezi és Piacz-nak írja, néhányan Főtérként hivatkoznak rá, pedig legalább egy évtizede Kossuth Lajos nevét viseli. Szolnok főtere, piactere, amit még életében, 1892-ben nevezett el a város Kossuthról. Képzeletben, képek segítségével 1900 körül teszünk itt egy sétát.

Utcasoroló (4.): Horánszky u.

Feltehetnénk a kérdést, hogy Nándor vagy Lajos. A mai térképek ugyanis csak Horánszky utcaként jelölik azt a rövid közterületet, ami az Ady Endre úttal párhuzamosan fut a Xavéri Szent Ferenc kápolnától indulva.