(Nyári ismétlés: ez a cikk 2022. május 10-én jelent meg először.)
A Szolnok megyei könyvtár létrejöttének 70., illetve a Verseghy Ferenc Könyvtár mai épülete átadásának 25. évfordulója alkalmából rendhagyó utcatárlat került a Kossuth tér sarkára. A könyvtár bejárata előtti tablókat böngészgetve akadt meg a tekintetem a könyvtár ötemeletes raktárára vonatkozó sorokon. Aztán a Verseghy Könyvtár ötvenéves jubileumára megjelent kiadványban is megtaláltam, hogy az 1996-97-ben zajló rekonstrukció eredményeként nemcsak egy 4455 négyzetméteres könyvtár jött létre a néhai leánykollégiumból és munkásőr parancsnokságból, hanem ennek részeként egy új, 1382 négyzetméteres raktárépület is felépült. Erről a legtöbben nem is tudunk, hiszen könyvtárlátogatóként nem járunk benne, és nem biztos, hogy a belső udvaron feltűnik a különleges építmény, ami a Kossuth tér legfiatalabb „háza”.
A mai Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény lényegében két közterületen, két ingatlanon fekszik. Maga a könyvtár bejárata, közösségi terei, szabadpolcos kölcsönző termei a Kossuth tér 2. szám alatt található egykori Pénzügyigazgatósági – kis túlzással adóhivatal – épületben, míg a Verseghy terem és az intézmény irodái a Dr. Sarkady László (korábban Tisza Antal) út 2. szám alatt vannak. Ma már talán kevesen emlékeznek arra, hogy a két ingatlan közül először a volt munkásőr parancsnokságot kapta meg az intézmény egy része, miután a gyermekkönyvtár 1991-ben ide költözhetett. A ma leginkább „könyvtárnak” aposztrofált épületet csak az 1995. májusi döntésnek, illetve az ezt követő építkezésnek köszönhetően foglalhatta el az intézmény, ami egyben a két ingatlan egybenyitását is jelentette. Valamint azt, hogy az addig számtalan külső helyen lévő könyvraktárakat felszámolhatták, hiszen a két ingatlan közös udvarán a kifejezetten raktározási célra készült épületet is átadták 1997. augusztus 25-én.
A belülről ötszintes plusz tetőteres raktárépületet ugyanúgy Dankó Zoltán tervezte, mint a két, száz évesnél idősebb szárny könyvtárrá alakítását. Az egyébként földszint és kétemeletes régi szárnyakhoz a belső udvar fölött átívelő „sóhajok” hídjával, illetve a Kossuth tér felé, az emeletek közötti átjáróval kapcsolódik a raktárépület. Az előbbi kapcsán Takáts Béla – aki a beruházás idején a könyvtár szakmai igazgatóhelyettese volt – a raktárbejáráskor elmondta: az első tervekben az nem szerepelt, de végül megvalósulhatott, ami nagyban segíti a Sarkady utca felőli szárny kiszolgálását. A raktárépülettel kapcsolatban persze azt is érdemes elmondani, hogy a földszintjét a gyermekkönyvtár foglalja el, ugyanakkor mivel a padlást is tárolásra használják, a több mint „ezer négyzetméteres raktár” kifejezés megállja a helyét.
Czakóné Gaczov Katalin, az intézmény igazgatója a raktár szintjeinek bejárása közben elmondta, hogy a Verseghy Ferenc Könyvtár állománya nagyjából 600 ezer kötetből áll, amiben azonban a fiókok készlete is beleértendő. A Kossuth téri épületben körülbelül 460 ezer könyv lehet, aminek valamivel több, mint a fele a raktárépület öt szintjén vár az olvasókra. Az igazgatónő mindezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a könyvtárak belső struktúrája, hiszen ma már nem elsősorban a kihelyezett állomány, hanem a különböző katalógusok alapján választanak az olvasók, így nem kell mindennek szem előtt lenni. Természetesen nemcsak a ritkábban kölcsönzött és plusz példányok vannak a raktárban, de például a rendszerváltás előtti gyűjtemény egy része vagy éppen a ma már alig kölcsönzött bakelit kollekció is. Meg persze a könyvtár saját iratanyaga, a helytörténeti gyűjtemény egyes elemei, és sok egyéb – például ünnepek díszletei – az intézmény működéséhez kapcsolódó tárgy is.
A raktár öt szintjén legalább négyezer folyóméternyi polcon őrzik a könyvtár állományának körülbelül a felét. A polcok egy része az 1997-es átadáskor került a szintekre, más része a korábban működő, de felszámolt raktárakból, illetve későbbi vásárlás révén került ide. Merthogy a negyedszázada még elegendő kapacitású raktár évről évre egyre szűkösebb. Annak ellenére is, hogy Czakóné Gacov Katalin és Takáts Béla is egyetértettek abban: a könyvtárosok kreativitása határtalan, ha újabb tárolók kialakítására van szükség. Ugyanakkor mindketten örülnének, ha az eredeti tervekben szereplő „tömörraktár” – amikor a síneken mozgatható polcok szorosan egymáshoz simulnak, azaz nem kell közöttük folyosókat hagyni – valamikor megvalósulhatna. Számításaik szerint ugyanis ez közel duplájára emelhetné a meglévő raktár kapacitását anélkül, hogy egyetlen négyzetméterrel is bővíteni kellene az épületet.
Az ötszintes raktárépület egyébként a Kossuth tér 3. felé eső telekhatár mellé, az udvar üres területére épült annak idején. A főépület felől nézve, a résnyi ablakok miatt kicsit olyan, mint egy börtön, ami érthető is, hiszen ennél a funkciónál nem nagyon szükséges a természetes megvilágítás. Ugyanakkor azt érdemes tudni, hogy nem hétköznapi épületszerkezetről van szó, hiszen nem sima lakások vagy irodák, hanem összességében súlyos könyvespolcok elbírására méretezték a födémeket. A könyvtár belső udvarán álló, nagyjából 200 négyzetméter alapterületű épület szabadon álló hatalmas keleti homlokzata nem túl érdekes, csak a liftnek és a lépcsőháznak otthont adó „torony”, meg persze a „sóhajok hídja” töri meg. De ebbe a műfajban nem is a szépség, hanem a praktikum a döntő.
