2025.08.27. (szerda)

Szubjektív élményportál

Szubjektív élményportál

Dátum:

Március elején helyére került a világhálón a blogSzolnok, március közepén pedig egy szolid reklámkampány is elindult a népszerűsítésére. De mindez kit érdekel? És ki az, aki ezt csinálja? Nagyon szubjektív interjú. Amolyan "Előszó helyett".

– Kit érdekel, hogy mit gondol Bajnai Zsolt Szolnokról?

– No, erre én is kíváncsi vagyok. De ahhoz, hogy ezt megtudhassam, előbb el kell mondanom, hogy mit gondolok a városról. És hol tehetném ezt meg manapság egyszerűbben? Talán egy kocsmában. Oda viszont nem járok. Szerintem az internet remek felület ilyesmire. Ha azt nem is fogom pontosan tudni, hogy kit érdekel a véleményem, az azért kiderülhet, hány ember, netező kíváncsiságát tudom felkelteni.

– Körülbelül nyolcvanezer ember oszthatná meg így a véleményét a városról.

– Nosza, milyen jó lenne. Szűkebb körben mindenki meg is osztja, hiszen mindenkinek van véleménye arról, ami Szolnokon vagy körülötte történik. Csak az a kérdés, hogy ki, hol mondja ezt el. A világhálón is nagyon sokan elmondhatnák, de valamiért nem teszik.

– Miért?

– Mert ez kicsit bonyolultabb annál, mint amikor egy kocsmában vagy egy baráti társaságban vagy akár egy netes fórumon nicknév mögé bújva elhadarjuk a véleményünket. Ehhez először is kell egy felület, egy honlap. Horváth Zoli barátommal majdnem kilenc hónapig dolgoztunk a blogSzolnok-on. A dizájn és rengeteg apró ötlet az ő érdeme. Persze mehettem volna egy meglévő blogfelületre is, de jobban szeretek a magam ura lenni. Másrészt sokan tévedésben vannak a nettel kapcsolatban. Nemcsak a felület a fontos, de a tartalom is. A blogSzolnok esetében ezt szolgáltatom én. Amint az első hónap után látható, még kicsit döcögősen.

– Van, aki azt mondja, ez nem blog, hanem egy újság?

– Maradjunk annyiban, hogy több, mint egy blog, de kevesebb, mint egy újság. Több, mert nemcsak egy sima napló, kevesebb, mert nem szolgáltat például híreket. Ugyanakkor nemcsak a jegyzet újságírói műfaját használom, hanem recenzió, interjú és terveim szerint riport is lesz az oldalon. Azonban minden anyag abból indul ki, hogy én Szolnokot milyennek látom, Szolnokon mit tapasztalok. Ha valamilyen élmény ér, akkor arról szubjektíven írok is.

– Mi közöd Szolnokhoz?

– Sok szolnokihoz hasonlóan nem itt születtem, de gyerekkorom óta kötődöm a városhoz. Egy darabig a környéken éltünk, aztán középiskolás koromban már itt. És mivel a szüleim itt laknak, az egyetem alatt és utána is Szolnokra jártam ?haza?. A párom is szolnoki, itt ismertem meg. Igaz, csak tavaly nyár óta vagyunk újra szolnoki lakosok, mivel Budapest környékéről visszaköltöztünk.

– És ilyenkor mindig elmondod, hogy a szolnokiak nem is tudják, milyen jó helyen laknak.

– Mert ez a szubjektív élményem. És van mögötte némi tapasztalat. Mondj valamit, amit itt nem találok meg! Mondj olyasmit, ami innen messzebb lenne, mint Pestről vagy az ország más városától! Ahhoz, hogy valahol jól érezhesd magad, észre kell venni a jót. Olyan unalmas, hogy mindig csak panaszkodunk, szomorkodunk. Én nem érek erre rá.

– És a blogSzolnok-ra?

– Arra viszont igyekszem időt szakítani. Persze, nem ebből élek, de most ez az egyik, amiért élek. Hobbi, szórakozás, valamilyen szinten szakmai kihívás, gyakorlóterep és sorolhatnám. Ez egy eszköz, ami segít megismerni a várost. A blogSzolnok lényegét tényleg nagyon jól összefoglalta a párom, amikor kibökte: szubjektív élményportál.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (26.): Kindlovics-bazár

Hogy pontosan ki volt Kindlovics, sajnos nem sikerült kiderítenem. Ahogy azt sem, hogy a Baross utca 2. szám alatti, sarki, emeletes házat pontosan mikor építtette. Az azonban bizonyos, hogy jó érzékkel választott telket a XIX. század végén.

Utcasoroló (30): Az eltűnt Csarnok utca

A Csarnok utca néven negyven éve eltűnt közterület a régi belváros fontos utcája lehetett egykor, hiszen iskola, zsinagóga, vásárcsarnok, kocsma is állt ott. Sőt, déli végén volt a legendás 33-as bolt és a Tiszavirág presszó is. A Barosst és az Adyt kötötte össze 1973-ig.

Egykori augusztusok: Vásártól hadiparkig

Szolnoki Ünnepi Vásár, nyolc év után újra főiskolai képzés a városban, a hőség rekord 92 ezer sörrel és 17 ezer palack Pepsivel, illetve ismét működő Kossuth téri iker szökőkutak. Hetven, hatvan, ötven és negyven évvel ezelőtti augusztusok történései korabeli újságok cikkei alapján.

Szolnok 900 (18.): Két apró jelvény

Az egyik jelvényről tudható, hogy a KISZ Alföldi Olajipari Bizottsága rendelhette meg 1975-ben, a másikról viszont csak tippelni lehet a népies motívum miatt. Mindenesetre a két apró jelvény is jól mutatja, hogy a 900 éves jubileumra megszámlálhatatlanul készültek az emléktárgyak Szolnokon.