A néhai Gólya kocsma helyén legutóbb működő üzlet bezárt, a helyiség bérlőre vár. A bejárat előtti, kövezett "előkert" nem tudom, hogy az épülethez vagy a városhoz tartozik-e. De a kapcsolószekrényt is elnyelő gazt nézegetve, nem is ez a fontos. A gaznak a Gólya előtt sincs gazdája, csak sok szemlélője. Akik maximum a fejüket vakarhatják, hogy ha kihúznák azokat a méretes gazokat, akkor vajon birtokháborítást követnének el?

Négy évtizede még az volt a hír, hogy már majdnem száz nyilvános telefonfülke működik Szolnokon. Napjainkban meg talán az lehetne a szenzáció, hogy akad egyetlen egy a városban, amelyik vállalható állapotú. A Jubileumi tér sarkán már csak a duplafülke áll, készülék sincs benne, de kiválóan alkalmas feszültség levezetésére, grafikai vágyak kiélésére és bérrollerek elhagyására. Lehet, hogy kezdeni kellene a régi telefonfülkékkel valamit. Mert a világ tovább változik.

Bő száz éve a város egyik legfelkapottabb találkozóhelye volt. Ma Szolnok egyik szégyenfoltja a Szapáry utcában álló Grand Hotel. Megmenthetné valaki! De addig is érdemes lenne rá vigyázni.

Nem UFO-k, hanem az "igényes" városépítészet több évtizedes hírnökei. Műkő virágtartók, amelyek lépten-nyomon felbukkannak Szolnokon. Két jellegzetességük van. Egy: általában gazdátlanok, így többségükben nem virág, hanem csak szemét terem. Kettő: állapotuk folyamatosan romlik. Mint a Vízügyi székház tövében tanyázó példányoké.