2025.11.30. (vasárnap)

Tanácsháza akár tíz év különbséggel

Tanácsháza akár tíz év különbséggel

Dátum:

A szolnoki városháza - városi tanácsháza - két képeslappá lett fotójáról az utcai lámpák és a Kossuth tér növényzete alapján elsőre könnyen azt gondolhatnánk, hogy majdnem ugyanarról a helyről ugyanaznap készült. Ám, ha jobban megnézzük a két képet, akár tíz év is lehet a korkülönbség.

A szolnoki városháza – városi tanácsháza – két képeslappá lett fotójáról az utcai lámpák és a Kossuth tér növényzete alapján elsőre könnyen azt gondolhatnánk, hogy majdnem ugyanarról a helyről ugyanaznap készült. Ám, ha jobban megnézzük a két képet, akár tíz év is lehet a korkülönbség.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által megjelentetett két képeslap a szolnoki városházát – akkoriban városi tanácsháza – és a Kossuth tér déli oldalát mutatják. Mindkét képeslap 2 forintba került, az egyik recézett, a másik sima szélű, az egyik felirata szerint a Kossuth teret, a másik a Városi tanácsházát ábrázolja, mindkettőn a magyar mellett angolul, németül és oroszul is feltűntették a témát. Azt, hogy a két fotó nem ugyanarról a tekercsről származik – ilyen képeslapok is ismertek Szolnokról, ráadásul a Kossuth térről a hatvanas évekből – elsősorban a hátlapon feltüntetett fotósok nevei árulják el: az egyiket Horváth Zoltán, a másikat az MTI-nek dolgozó Fényes (minden bizonnyal Tamás) készítette. Azt pedig, hogy a két képeslap nem ugyanakkor került forgalomba az egyiken meglévő, a másikon pedig még hiányzó irányítószám rubrika jelzi. Ez persze nem zárná ki, hogy a két felvétel közel egykorú. De nem az.

Ha alaposabban megnézzük a Kossuth teret jobban befogó fotót, azonnal feltűnik egy dolog, ami miatt nyugodt szívvel kijelenhetjük, hogy ez a felvétel csak 1962 nyarán készülhetett. Ez pedig a fotó jobb szélén lévő, még szobor nélküli talapzat, amire majd csak 1963. május 1-jén kerül fel Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékműve. Sőt, ezen a képen még az ikerszökőkút sem működik – talán a bukszus mögött már ott van -, ami ugyancsak arra utal, hogy 1963 előtti felvételről van szó. Mindezek alapján tehát azt is elmondhatjuk, hogy 1962 nyarán – a növényzet alapján egyértelmű az évszak – még vörös csillag díszítette a szolnoki tanácsháza tetejét. Ez minden bizonnyal a következő években történt felújítás során tűnhetett el, merthogy a másik fotón, amin a tanácsháza már láthatóan jobb állapotban van, nem látható.

Hogy a második fotó nem készülhetett 1962 nyarán azt nemcsak az azon már működő szökőkút igazolja, hanem az akkori 4-es főúton közlekedő Wartburg 353-as személyautó is. Ezt a típust ugyanis 1966-ban kezdték gyártani az NDK-ban (a Német Demokratikus Köztársaságban), és a következő évben jelent meg a Merkúr kínálatában. Tehát ez az ugyancsak nyári kép legkorábban 1967 közepén készülhetett. A fotózás lehetséges utolsó dátumát pedig a működő szökőkút jelöli ki, amit a gazdaságtalan üzemelés miatt – csapvízről ment – 1975-ben elzártak. Mindezek alapján akár azt is mondhatjuk, hogy Fényes Tamás mindössze öt évvel dolgozott Horváth Zoltán után, miközben az sem kizárt, hogy az MTI-t közel négy évtizeden át szolgáló riporter csak valamikor a hetvenes évek elején lőtte ezt a képeslappá lett fotót.

Mindez csak azért érdekes, mert a két kép között tényleg csak apróbb eltérések vannak. A virágágyások, a fák, a bokrok szinte ugyanazok. Talán a későbbi képen mintha kevesebb fa lenne a téren áthaladó 4-es főút mellett. A közvilágítási lámpák ugyanazok, és a Kossuth tér 7-8, illetve a Kossuth utca 14. számú telekre 1959-ben építeni kezdett társasház is ugyanúgy a helyén van. Az utcai padok azonban nem ugyanolyanok. További, nagyobb különbséget azonban csak akkor lehetne felfedezni, ha a második fotós pontosan ugyanabban a szögben örökíti meg Szolnok főterét, mert akkor talán a Népbank állapota, a Steiner-féle ház léte vagy nem léte segít belőni a későbbi kép születésének időpontját.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

BÚÉK Szolnokról 1901-ből

Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.

Tiszai romantika

Ezt a Monarchia éveiben készült szolnoki képeslapot már az első magyar köztársaság idején küldték Budapestre, éppen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. Faragó Sándor papírárudájának kiadványán, minimum a felhasznált fotó készítése után egy évtizeddel, családi dolgokról esik szó. Például arról, hogy de ki veszi el Manyit.

A kép széle az érdekes

A papír minősége alapján nagy példányszámban jelenhetett meg ez a képeslap, ami a Megyeházát mutatja a bővítés és a mögötte lévő park kialakítása után nem sokkal. Valamiért 1932 szerepel a lapon, de gyanítom, hogy a felvétel még a húszas években készült. Ma pedig nem a Megyeháza, hanem a mellette álló épületek az igazán érdekesek.

Játszóhelyből színház

A Városház utca és a Csirkepiac találkozásánál lévő színház az első világháború után a gróf Apponyi Albert utca és Horthy Szabolcs tér sarkára, a második után pedig a Táncsics Mihály utca és a Felszabadulás tér kereszteződéséhez került. Vagyis az épület nem mozdult, csak körülötte változott a világ.