2025.08.27. (szerda)

Templomtúra kerékpárral

Templomtúra kerékpárral

Dátum:

Tudják Önök, hogy melyik a Szegényházi Templom Szolnokon? És melyik viseli a Jézus Szíve vagy éppen a Szent József nevet? Ha tudják a megfejtést, akkor lehet, hogy Önök is ott voltak az Auriga Sport és Szabadidős Klub által szervezett kerékpáros városnézésen.

Rettenetesen bosszant, hogy nem ismerem a mindennap látott szolnoki épületek nevét és történetét. Ezért is örültem az Auriga Klub által, a Kulturális Örökség Napjához kapcsolódóan meghirdetett Liturgia túrának, vagyis a város templomait érintő kerékpáros városnézésnek. Nem indultunk túl sokan a Damjanich múzeum elől szombaton délután, de komolyan mondom, mindenki bánhatja, aki lemaradt.

Először a Kellner Gyula utcai evangélikus templomhoz tekertünk, ahol Győri Péter Benjamin lelkész tartott szórakoztató előadást az épületről. Megtudhattuk például, hogy 1932-ben, alig fél év alatt épült fel a templom, amelyik nem véletlenül mutat hasonlóságot a wittenbergi vártemplommal. Annak idején ugyanis a tervpályázatot ezzel a kitétellel hirdették meg. Persze a szolnoki templom jóval kisebb, de azért alakja, az oldalt elhelyezkedő, kör alaprajzú tornya emlékeztet az eredetire.

A lelkész beszélt arról is, hogy a templom eredeti oltárképe a második világháború körüli zavaros években eltűnt, és csak a hatvanas évek elején tudták pótolni. Egy Szolnokról elköltöző testvérpár ajánlotta fel a gyülekezetnek a Jézust ábrázoló festményüket, illetve némi pénzt ahhoz, hogy a mellképből egész alakos festmény legyen. Ha a képet megvilágítják, ma is látható, hogy hol az eredeti kép határa.

Az evangélikus templom után a vöröstéglás református templom következett, ahol az egyik túratársunk mesélt az épületről. Tőle tudom, hogy a templom alapkövét 1893-ban rakták le, és egy évvel később, karácsonykor vehették birtokba a hívők a legmagasabb pontján 28 méter magas épületet. Tervezője ugyanaz a Szthelo Ottó, aki a megyeháza melletti egykori kaszinót, későbbi úttörőházat, mai MATESZ székházat is tervezte, de aki a kassai dóm felújításában és a parlament építésében is közreműködött.

Szombat délután révén, viszonylag gyorsan át kellett adnunk a helyet egy éppen érkező násznépnek, így az egykori zsinagóga, a mai galéria felé vettük az irányt.

Eddig azt hittem, hogy a szolnoki zsinagóga 1899-ben épült, a túrán viszont az hangzott el, hogy egy évvel korábban. Számomra az is most derült ki, hogy azért került az épület elé Baumhorn Lipót szobra, mert a történelmi Magyarországon 54 zsinagógát és imaházat tervező mester munkái közé tartozik a szolnoki is. Amit sokan a szegedi zsinagóga előtanulmányának tartanak. És mivel Baumhorn Lechner Ödön tanítványa volt, nem véletlenül hasonlít a budapesti Iparművészeti Múzeumra is. Az épületet 1968-ban adta el a hitközség a városnak, és a Szolnoki Galéria 1972-ben nyitotta meg benne a kapuit. Legutóbb 2005-ben újították fel, amikor az építő szobrát is elhelyezték előtte.

A zsinagóga után a Szentháromság térre vezetett az utunk. Az hol van? Előbb elhaladtunk az egykori zsidó iskola, majd a temető helyére épült polgári iskola, aztán a temetőből 1850 körül áthelyezett Szomorú Krisztus, végül pedig a Kossuth térről valamikor ide száműzött Szentháromság szobor mohás maradványa előtt. És megérkeztünk a XVIII. század első felében épült belvárosi nagytemplomhoz, amit az esti programok próbája miatt csak kívülről tudtunk megnézni. Őszintén szólva, igazán kárpótolt bennünket Kósa Károly előadása, amit az alig egy hete felállított Mária-szoborról, a szoborral szemben hallgathattunk meg.

Kósa Károly mindent tud erről a szoborról (a Szobor Park Szolnok rovatban leírtak, ha csak áttételesen is, de tőle származnak). Például azt, hogy az Egerben megrendelt szobrot, Pápai János harangozó hozta 1847-ben Szolnokra. Meg azt is, hogy a szobrot eredetileg védő tetőzetet az 1923-as áthelyezést követően a cukorgyári Szent János kápolna előtti János szobor fölé helyezték. Amit aztán a hatvanas években elpusztítottak.

Nagyon kíváncsi lettem volna a temető bejáratánál épült Szentlélek templom belsejére is, de sajnos, a Kőrösi úti épületet nem találtuk nyitva. Csak a túra szervezőitől hallottam, hogy az 1934-37 között, a szolnoki iparterületen, neoreneszánsz stílusban épült templomot Chiovini-freskók és gyönyörű üvegablakok díszítik. Továbbá itt élték túl a Csáklya utca környékén egykor állt, és 1966-ban lerombolt Nepomuki-kápolna egyes elemei az elmúlt évtizedeket.

A temetőtől az Eötvös térre tekertünk, ahol a víztorony tövében megbújó Szegényházi Templomot néztük meg. Nevét a mellette álló, egykori szegényházról kapta, bár a Jézus Szíve nevet is viseli, miután a térre tervezett, de a háború miatt soha el nem készült nagyobb templomot nevezték volna így. Sőt, Szent József templomként is ismert az épület.

Több mint három órája voltunk már úton, úgyhogy csak érintettük az Ady Endre úton a megszépült Xavéri Szent Ferenc kápolnát, majd ráfordultunk a Batthyány utcára, ahol a metodista gyülekezet épülete előtt álltunk meg egy pillanatra, hogy aztán a kiadós program a Zagyva túloldalán, a vártemplomnál érjen véget.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki álmok: A tiszaligeti egyetem

Legenda, hogy a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem (KME) a hallgatók 1956-os szerepvállalása miatt szűnt meg. A hat szolnoki helyszín közül kiválasztott, a későbbi Tiszaliget helyére tervezett campus építése inkább az ország gazdasági helyzete miatt maradt álom.

Volt élet a pincékben

NYI: A legendás Sarudi butik is egy pincében volt a néhai Ságvári körúton, amíg a mai bank miatt el nem takarították. Az is egy olyan régi "vágású" épületben volt, ami elképzelhetetlen lett volna pince nélkül. Kocsmák, boltok, műhelyek, szerkesztőségek, nyelviskolák működtek az alagsorokban.

Szolnok hatvan körül, fölülről (1. rész)

Valamikor a hatvanas évek elején készült egy légifelvétel - talán sorozat - Szolnokról. Már nem tudom, hozzám hogyan került, és sajnos azt sem, ki a tulajdonosa. Mindenesetre van annyira érdekes a felvétel, hogy egy mini sorozatban észrevételekkel, látnivalókkal egészítsem ki.

Pusztuló szolnoki házak (1.)

Szolnok nem bővelkedik az előző századforduló környékén, illetve a XX. század első évtizedeiben épült házakban. Éppen ezért fájó, hogy épített örökségünk jó néhány darabja úgy pusztul, mintha nem lenne gazdája. Ráadásul a belvárosban, többségében megszépült környezetben.