(Ez az írás 2013. február 12-én jelent meg először!)
A Rita által küldött képeken – amelyekért hihetetlenül hálás vagyok – az 1965-ös dátum szerepel, amivel azonban vitatkoznom kell. Ha jobban megnézzük ugyanis a címlapra is kirakott, döntött módon készült fotót, akkor a bal szélén megtaláljuk a cáfolatot. A Kossuth út végén ugyanis még áll az a szecessziós kereskedelmi banki épület, ami nemcsak a Ságvári körút megnyitásának, de az új MSZMP székháznak is némileg útjában lehetett. Márpedig, ha elfogadjuk tényként, hogy a „fehér házként” emlegetett pártházat 1965. április 4-ére – hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára – adták át, akkor ez a kép nem készülhetett pár héttel az avatás után.
A magam részéről inkább 1963-ra datálnám a képek egy részét. Mégpedig azért, mert a fotó jobb felső sarkában már láthatjuk a Múzeum étterem épületét. Azt pedig 1962 őszén adták át. Az 1964-es datálástól pedig azért tekintenék el, mert nem tartom valószínűnek, hogy az év május elseje után alig 11 hónappal felépülhetett volna a pártház az egykori bank helyén.
Érdemes ezt a ferde képet kicsit tovább is bogarászni. Jól látható például, hogy a felvonulást részben biztosító rendőrség ekkor még sötétebb kék egyenruhát viselt. Illetve a kordont a rendőrökkel együtt szolgálatot teljesítő, szürke ruhás, vörös karszalagos munkásőrök is biztosították. A felvonuló úttörők mögött még áll a Kossuth téri buszmegálló és nyilvános illemhely épülete – nagyjából a Magyar utca torkolatával szemben -, továbbá a Steiner Jakab és fia féle épület is, földszintjén a ruházati bolttal. Nézve ezt a remek képet, egyre kevésbé értem, hogy ez a ház miért volt útban, a hatvanas években.
Biztosak lehetünk abban, hogy a traktoros kép ugyanabban az évben készült a városháza erkélyéről, mint a ferde fotó. Erre a legjobb bizonyíték a mind a két felvételen látszó, a Múzeum étterem előtt parkoló fekete ZIM gépkocsi, ami nem akárkinek lehetett az autója. A már létező M21-es Volgák és Warszavák idején ugyanis minimum megyei első titkárnak vagy miniszternek kellett lenni ahhoz, hogy valaki ilyen járművet használhasson. Nem zárható tehát ki, hogy valami nagyon fontos vendége volt annak a május elsejei felvonulásnak, akit a helyi fontos emberek az új Múzeum étteremben láttak később vendégül.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy ez a traktoros kép a szolnoki Mezőgép dolgozóit és termékeit örökítette meg a felvonuláson. Mintha önjáró vetőgép követné a jobb alsó sarokban csak félig látszódó platós Warszavát, amiből mára egyetlen darab sem maradt az országban. A vetőgép mögött permetező pótkocsi, bálázógép és markoló következik, a Steiner ház sarkánál pedig a magyar mezőgazdasági gépgyártás méltatlanul elfeledett remekei, Dutra traktorok láthatók.
Azt kell, gondoljam, hogy csak a következő három kép készülhetett 1965. május elsején, vagy esetleg egy-két évvel később. Hogy az öt kép nem egyszerre készült arra részben az időjárási viszonyokból, részben a tér fáinak megmetszett koronáiból, illetve a fordítva nagyított képen látható, már világosszürke-kék rendőr egyenruhából következtetek. Ez a kép is a városháza erkélyéről készült, de ugye a felvonulók mindig a Tisza-híd irányába haladtak, soha nem fordítva. A dísztribün és a múzeum melletti – ma már nem álló – épület földszintjén lévő feliratok mutatják, hogy mi is ezzel a képpel a gond. (Ezt a képet azóta rendes változatban is megkaptam.)
A hatalmas álarcos figurákat mutató kép is alátámasztja a gyanúmat, hogy maximum ezek a fotók készülhettek 1965-ben. Egyrészt, ha a jobb oldalon a Kossuth utca vége felé tekintenek, akkor ott már nem látszik a szecessziós bank épület. Az utcát keresztben lezáró tűzfal a Tiszavirág presszó melletti épület, illetve a Madas ház egy része.
Érdemes egy pillantást a fotó bal oldalára is vetni, ami ugyancsak a dátumbeli felvetésemet igazolhatja. A Lottó felirat ugyanis azon a 77 lakásos társasházon látható, amit 1964-ben adtak át, és aminek a földszintjén a mai napig ott a lottózó. Mellette az 1973-ban eltakart egykori Népbank – a fotózás idején gyaníthatóan még tiszti klub – épülete, majd három olyan ház, amelyek az Árkád sarok építésének estek áldozatul valamikor egy bő évtizeddel később. Őszintén mondom, számomra ez a három épület igazi újdonságot jelent. Eddig ugyanis azt gondoltam, hogy a Szapáry és a Kossuth utcák sarkán álló Nerfeld-palota akkora területet foglalt el, mint a mai Árkád, azaz a Népbank faláig ért. E kép tanúsága szerint azonban nem. Így már csak az a kérdésem, hogy a régi Centrum leégését követően miért kellett ezeket a házakat is elbontani? A két földszintest még megértem, ám az emeletes szanálását már nehezen magyarázhatónak gondolom.
Nem vagyok biztos benne, hogy az utolsó fotó is május elsején készült, de hogy valamelyik ünnepre készülődvén, ugyanabban az évben, az szinte biztos. A fotós szerintem a múzeum valamelyik ablakában állhatott, és remekül örökítette meg a város hatvanas évek közepére jellemző forgalmát. Az akkori 4-es főúton még több a kerékpáros, mint a személy- vagy teherautós. De a kép jobb alsó sarkára is érdemes ránézni, ahol méretes kerékpártárolóban várakoznak a bringák.
