– Mennyiben lesz más az idei csata, mint a korábbiak?
– Ha az évekkel ezelőtti koszorúzásokat nem számoljuk bele, akkor is ez a tizenhatodik alkalom, hogy különleges módon emlékezünk meg a szolnoki csata évfordulójáról. Eleinte a Szandai réten, a Tisza árterében, két évvel ezelőtt pedig az új gyaloghíd lábánál csatáztunk. Idén visszatérünk a Kossuth téri helyszínre, ahol igazából az 1849. március 5-ei ütközetnek csak néhány pillanatát tudjuk bemutatni. Pontosan azt, amikor Damjanich tábornok csapatai Tószeg felől elérték a várost, és a Vécsei vezette hadaknak is sikerült átkelniük a folyón. Minden évben változtatunk valamennyit a játékon, részben a helyszín adottságai miatt, részben pedig azért, hogy a közönség se unja meg a csatát.
– Mekkora lesz idén a harcolók létszáma?
– Ez minden évben kérdéses, és tulajdonképpen csak a csata reggelén válik véglegessé. Az előzetes információk alapján úgy számolunk, hogy körülbelül kétszázan leszünk a csatatéren. Örömünkre szolgál, hogy a magyar hagyományőrzők mellett idén is velünk harcolnak lengyel, cseh, osztrák és német katonák is.
– Hányan lesznek a szolnokiak?
– A szolnoki csatát a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány szervezi, és a mi tagjaink közül legalább húszan fegyvert is fognak. Ennél azonban jóval többen vesznek részt közülünk az eseményen, hiszen nem kis feladat a csatát megszervezni és lebonyolítani.
– Milyen hosszú lesz az idei csata?
– Maga a csata körülbelül egy órás lesz. Előtte azonban tartunk egy bemutatót, ahol a korabeli fegyvernemekkel, a lovassággal, a gyalogsággal és a tüzérséggel ismertetjük meg a közönséget. Már csak azért is, mert a csata közben ezek a fegyvernemek meglehetősen összekeverednek, és a kívülálló számára talán nem mindig világos, hogy mit és miért csinálnak.
– A csata résztvevői, a különböző hagyományőrzők ilyen alkalmakkor mást is csinálnak, vagy csak az adott hadieseményre koncentrálnak?
– Nagyon jó lenne, ha több napos hadijátékokat szervezhetnénk, de sajnos az anyagiak ezt nem teszik lehetővé. A városnak, a Honvédelmi Minisztériumnak és a helyőrségnek köszönhetően jut pénz arra, hogy a messzebbről érkezőket elszállásoljuk, aki igényli, annak az utazását is megtérítsük, illetve legyen egy közös ebéd. Most annyira futja, hogy a csapatok már reggel kilencre Szolnokon lesznek, így lesz időnk a csata részleteit átbeszélni. Ilyenkor van alkalmunk arra is, hogy lássuk, ki mennyit fejlődött felszerelésben, képzettségben. Másra sajnos most nem lesz időnk.
– A szolnoki csatával kezdődik a hagyományőrzők számára a szezon?
– Lényegében igen. Elvileg február végén Kápolnánál már van egy rendezvény, de az még olyan kicsi, hogy nem mérhető a szolnokihoz. Ez után viszont sorra jönnek a csaták, amelyeken mi is részt veszünk: Tápióbicske, Cinkota, Komárom. És persze még Szolnokon is rengetegszer láthatják a helyi hagyományőrzőket, hiszen nemcsak a csatában veszünk részt, hanem sok más, városi rendezvényen is.
– Mennyire jelentkeznek fiatalok a hagyományőrzők közé?
– Jelenleg is van néhány 16-17 éves társunk, akik persze még nem foghatnak fegyvert, de már megízlelhetik a csatát. A jövő héten pedig több óvodába és iskolába is elmegyünk, részben a március 15-ei megemlékezések miatt, részben a hagyományőrzés népszerűsítése végett.
(A fotók a 2011-es csata alkalmával készültek.)
