2025.10.13. (hétfő)

Utast elriasztó ötletek

Utast elriasztó ötletek

Dátum:

Veszélyesek azok az ötletek, amelyeket íróasztalok mellett találnak ki és hagynak jóvá olyanok, akiket a változások nem érintenek. Miután Szolnok vasutas város, ráadásul a fővárosba is sokan utaznak vonattal, nehezen hagyható szó nélkül a MÁV vonatjegyekre vonatkozó, nekem most feltűnt újítása.

Annak ellenére, hogy szinte naponta veszem igénybe Magyarország egyik legrégebbi vállalatának, olykor a XIX. századot idéző szolgáltatásait, nem tudom, mikor vásároltam legutóbb vonatjegyet pénztárnál. Ennek köszönhető, hogy egy hónapokkal ezelőtt bevezetett vasúti újítással csak a napokban szembesültem. Amit azért tartok fontosnak előrebocsájtani, mert sokszor az az érzésem, a vasúttal kapcsolatos ötletek kitalálói és elfogadói is így vannak ezzel: nagyon ritkán találkoznak a gyakorlatban a döntéseik következményeivel. Megkockáztatom, a MÁV már rég nem itt tartana, ha legalább a cég vezetőinek nem járna szolgálati autó, és vonattal közlekednének. Tovább megyek: az én elképzelt világomban mindaddig, amíg masszívan veszteséges a cég, még első osztályú szabadjegyre sem lennének jogosultak, sőt semmilyen potyára, hogy a társaság minden „szolgáltatását” testközelből megtapasztalhassák. És, hogy ne legyünk igazságtalanok: az illetékes minisztert, helyettesét, államtitkárait és főosztályvezetőit, plusz az országgyűlési képviselőket is vonatra kényszeríteném. Mert így talán lenne esélyünk behozni a lemaradásunkat, vagy legalább rendesen működtetni, amit az elődeink ránk hagytak.

Csak egy beszúrás, hogy elhelyezzük magunkat a vasutas nemzetek térképén. Afrikában, Marokkóban 2018 óta Tanger és Casablanca között 320 kilométer per órás sebességre képes TGV közlekedik, ami a két város közötti 350 kilométert valamivel több, mint két óra alatt teszi meg. Ismétlem: a fejlődő világról, Afrikáról beszélünk. A fenti távolság nagyjából annyi, mint a Záhony-Szombathely viszonylat, amit ma IC-vel is minimum 6-7 óra leküzdeni, a Kádár-korból itt maradt gyorsvonatokkal meg egy egész nap. Miközben mi Európa fejlett országából nézünk a szegény afrikai országokra. Citálhatnám Lengyelországot is, de inkább hagyjuk. Térjünk vissza a MÁV számomra új fejlesztésére, amivel most szembesültem!

A vonatjegyek csak négy óráig érvényesek. Azaz, ha nem tudom megmondani a Jubileum téren, hogy Szolnok-Budapest viszonylatban mikor akarok hazatérni, ne is vegyek retúrt, mert még IC-vel se férek bele a kiszabott időlimitbe. De, ha tudom, hogy nagyjából mikor akarok visszajönni, akkor is előre meg kell tudnom mondani, melyik vonattal fogok jönni, hiszen nem ugyanolyan jegyet kell vennem egy sima zónázóra, mint a gyorsra. Tehát alapesetben két lehetőség van: vagy nagyon pontos úti tervvel választjuk a MÁV-ot, vagy kétszer állunk sorba. (Azt felejtsd is el, hogy a Pestre utazó gyerekedről a jegy tekintetében előre gondoskodni tudsz. A MÁV okosainak hála kapsz egy plusz izgulási lehetőséget.) De persze választhatjuk azt a lehetőséget is, hogy mindent telefonon vásárolunk, ami tök jó, kivéve, ha mondjuk papír alapon létező kedvezményt kel pecsételtetni a pénztárban.

És, ha már papír. A hozzám hasonlóan deresebb halántékúak talán még emlékeznek azokra az időkre, amikor a szocialista nagyvállalat, a MÁV – még zrt. megjelölés nélkül – gyerektenyérnyi, apró kartonjegyeket adott. Igaz, akkoriban még nem izgultunk ennyire a környezetszennyezés miatt, nem voltunk környezettudatosak sem. Ellenben most, amikor a MÁV a batár méretű vonatjegy mellé még nyomtat két másik cetlit is. Egy Szolnok-Budapest diák és felnőtt, retúr, IC-pótjeggyel megbolondított utazáshoz annyi papírt kaptam, amikre egy kisregényt írhattam volna. Miközben ezek a cetlik csak arra nem alkalmasak, hogy újrahasznosuljanak.

Nem jókedvembe, alternatívák között válogatva veszem igénybe a MÁV szolgáltatásait. Amit a cég érzékeltet is: ez van, ezt kell szeretni vagy lehet más megoldást választani. Persze, ha az a cél, hogy elüldözzék az utasokat, akkor jó az irány. Mert gondolom a lerohadt és hiányos járműpark, a takarítás természetessé vált hiánya, a vasútállomások Kelet-Indiában is vállalhatatlan állapota – Kőbánya-Kispest a kategória csúcsa -, az években mérhető pontatlanság és folyamatos átszervezésben rejlő fejetlenség még kevés volt a cél eléréséhez. Az a hülye utas még mindig nem érti, hogy ő a legnagyobb problémája a rendszernek, a porszem az egyébként tökéletes gépezetben. Kíváncsian várom a következő utasokat elüldöző ötletet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A többség lehetősége

Hallgatni, ahogy két részeg veri egymást Szolnok belvárosában, miközben verbálisan olyan nemi aktusokat helyeznek kilátásba egymáson, amihez bármelyik televízióban kevés lenne a 18-as karika. A rendőrök legfontosabb kérdése, hogy az ellopottnak vélt pénztárcában a TB-kártya benne volt-e.

Sütő közi tanya

Nincs azon mit szépíteni, ha az ember fényes nappal, Szolnok belvárosában, önmaga számára is váratlanul hanyatt esik. Elsőre mást nem tehet: felugrik, körülnéz, hogy ki látta a produkciót, rendbe szedi a ruházatot, majd elhagyja a helyszínt. A sebek nyalogatása és az okok keresése később kezdődik.

F. Kafka él!

"Van sorszáma, vagy csak úgy itt ül?" - szegezte nekem a kérdést az okmányiroda munkatársa az ablaka mögül, negyedórával az előre kapott időpontom után. Igen, tulajdonképpen hobbiból járok hivatalokba. Különben nem lenne témám, amiről írjak.

Hozhat és vihet az elkerülő

A főváros, de az ország és Európa nyugati fele is legalább negyedórával közelebb került Szolnokhoz a nyáron. A következő csoda - a tervek szerint - 2022 tavaszán jöhet el, amikor elkészül a várost északról elkerülő M4-es újabb szakasza. Kérdés, hogy ez segít-e majd Szolnok közlekedésén.