Valamikor kevés volt belőlük. Negyven éve olykor még várakozni is kellett előttük. Eljárt az idő a nyilvános telefonfülkék fölött. Csak azért vannak, mert jogszabály írja elő a létüket. Kideríthetetlen, milyen forgalmat bonyolítanak. A legtöbbe persze keveseknek lenne kedve belépni. Vajon a jogszabály rendelkezik a karbantartásukról és a takarításukról? Vagy itt maradtak, így maradtak, a mi bajunk?

Azt tanultam, hogy a kék, négyzet KRESZ-táblák a tájékoztatást szolgálják. A Baross és az Ostor út sarkán, a tartóoszlop alján lévő ezt biztosan nem teszi. Mert az nem infó, hogy benzinkút. A hol, merre kérdésre is válaszolni kellene. Bár, vasárnap reggelre általában megfordul a tábla, mivel túl alacsonyan van. Tehát tájékoztatni nem tájékoztat, csak összezavar. Ami zavar.

"Úgy is mondhatnám, hogy én vagyok az utca hírmondója." Mit szólna Lópici Gáspár, ha látná, mivé vált a szakmája? Vagy a Vadliba őrsnek örömmel nyilatkozna arról is, hogy a szolnoki Baross utcán még olyan plakátokra is bukkanhat az újak alatt, amiket még az ő idejében ragasztottak ki? Nem olcsó ilyen helyekre plakátokat kihelyezni. A profitráta azonban nem engedi, hogy időnként letakarítsák a hirdetőoszlopokat. Persze, ha nincs a városházán senki, akinek ez bántaná a szépérzékét, és merne szólni is a gazdának, akkor maradnak a "plakátmagányban ázó éjjelek" - és nappalok.

Szerintem az a hagyomány, hogy a karácsonyfákat Vízkeresztkor lebontjuk. Ez ugye január 6-án volt. Óhatatlan, hogy ezen a napon, vagy utána lecsupaszított fenyőfák kerülnek a belvárosi utcákra. A kérdés, hogy a kidobott fáknak meddig kell Szolnok utcáit díszíteniük. Avagy a szállítóknál Vízkereszt akkor van, amikor akarják? (A kép január 17-én készült, 11 nappal Vízkereszt után.)