2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (106.): A nagy palóc mesemondó

Utcasoroló (106.): A nagy palóc mesemondó

Dátum:

Biztosak lehetünk abban, hogy Mikszáth Kálmán többször is megfordult Szolnokon. Sőt, talán az sem kizárt, hogy a vonatról leszállva a belvárosban is szétnézett. És akár annak az utcának a végén is járhatott, ami ma a nevét viseli. Igaz, akkor Csuskó vagy Zacskó köz néven ismerték.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2020. április 8-án jelent meg először.)

Néha olyan jó lenne tudni, hogy egy-egy közterületünk mai neve hogyan született! Vegyük például a Gólya körforgalomnál induló Mikszáth Kálmán utcánkat, amelyik éppen hetven éve viseli a nagy palóc mesemondó nevét. Az világos, hogy 1950-ben immár a harmadik nagy utcaátnevezés zajlott a megyeszékhely történetében, és éppen a második világháború előtti világ neveit próbálták eltűntetni a térképekről. Az is tiszta sor, hogy Mikszáthról akkor már negyven éve lehetett volna szolnoki közterület elnevezve, hiszen rendszereken átívelően megkérdőjelezhetetlen a munkássága. Nem lehet olyan olvasni tudó, iskolázott magyar ember, aki ne olvasott volna életében legalább pár sort vagy egy novellányi töredéket tőle. Tehát csak azt próbálom elképzelni, ahogy valami tanácskozáson ülnek mára elfeledett emberek, és eldöntik, melyik utcának, mi legyen a neve. Ki és miért dobta be Mikszáth Kálmán nevét? Éppen olvasott tőle valamit? És miért gondolták, hogy az a közterület méltó hozzá? Ha egyáltalán az ilyesmi felmerült.

Mindenesetre tény, hogy az 1950-ben még a József Attila és a Bercsényi utcákat összekötő, földszintes, kertes házikókkal beépített utcában leszerelték a Zrumetzky Viktor táblákat, és Mikszáth Kálmánra cserélték. És itt feltehető az a kérdés is – ami nem függ össze Mikszáth Kálmánnal -, hogy kik és főleg mennyire alapos megfontolás alapján döntöttek, döntenek Szolnok közterületeinek az elnevezéséről. Mert Zrumetzky Viktor ilyen módon történő kidobásával annak az embernek az emlékét tették zárójelbe, aki az 1919-es román megszállás idején tisztviselőként, 1921-től pedig polgármesterként rángatta ki ezt a várost az addigi legmélyebb gödörből. Majd négy éves városvezetői működése során helyreállították a szétlőtt vártemplomot, a Művésztelepet, és elkezdték az Eötvös téri szegényház építését is. Kis túlzással azt is mondhatjuk, száz évvel ezelőtt ő konszolidálta a várost, és teremtette meg annak a fejlődésnek az alapjait, ami aztán dr. Tóth Tamás nevéhez fűződött.

Persze, azon is elmélázhatnánk, hogy az 1863-tól Csucskó utcának, 1874-től Csucsó, majd húsz évvel később már Zacskó köznek nevezett nagyvárosi közterület volt-e a legalkalmasabb arra, hogy a volt polgármester nevét viselje. Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy sem akkor, sem a Mikszáth név adásakor nem ott volt a közterület vége, mint, ahol jelenleg találjuk. Merthogy az utca mai vonalvezetése – azaz csatlakozása a végével az Úttörő, azaz a Konstantin utcához – csak a hatvanas évek végén jött létre. Akkor, amikor a 10-es és a 28-as házszámok között felépült a négyemeletes szalagház, ami ugyanúgy a nagyvárosra egykor jellemző hatalmas hátsó kerteket foglalta el, mint a korábban bemutatott szolnoki zárványlakótelepek.

Nagyjából tíz évvel később épült meg az utcát sokak számára meghatározó másik háztömb, a Mikszáth Kálmán út 1. majd a 3-5. szám alatt. Ez a hosszú tömb lényegében az utca páratlan oldalának a kétharmadát elfoglalja, hiszen utána már csak két kisebb kertes ház áll, mióta a Bercsényi felé vezető utcaszárat Mikszáth közre keresztelték el (ez volt eredetileg a Zrumetzky és majd a Mikszáth utca vége is). A maradék páratlan oldalon – a kanyar után – ugyanis csak egy szomorú játszóteret, majd pedig a Szolnok belvárosi tömbházai környékéről elmaradhatatlan garázssort találunk.

Ha különlegességét kellene mondanom ennek az utcának, akkor a páros oldali, hosszú házsor előkertjeinek a kőkerítését, illetve az alig észrevehető, a házsor mögé – az ottani garázsokhoz – vivő kis alagutat említeném. Ez egyébként ugyanúgy emléke a bő fél évszázada felszámolt, nem szabályos alakú, hosszú kerteknek, mint maga az utca vonalvezetése. Ha pedig személyes emléket kellene idéznem, akkor két autókkal kapcsolatos jut az eszembe. Egyrészt sokakhoz hasonlóan én is a Mikszáth Kálmán út 1. szám alatt tanultam a KRESZ-t, és kezdtem autóvezetői pályafutásomat. Majd pár évvel később, az utca túloldalán lévő Ádám autószerelőhöz hordtam a rakoncátlan, ezért Böske névre keresztelt autómat, nem kevés pénzemet az utcában hagyva. De hát mindenkinek megvan a maga Mikszáthja és Mikszáth utcája is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egykori márciusok: Jubileumi készülődések

Az évtizedekkel ezelőtti március híreiben is felbukkant az 1848/49-es forradalomra való emlékezés, bár hetven, hatvan, ötven és negyven évvel ezelőtt más ünnepek, illetve az azokra való készülődés nagyobb teret kapott. Szubjektív lapszemle a szolnoki napilap egykori márciusi számaiból.

Utcasoroló (119.): Számok nélküli Szigony

Szolnok egyik közel háromszáz éves utcája, aminek azonban ma már egyetlen lakója sincs, holott nyolc kapu is nyílik róla. Csak a hatvanas évek elején lett nyílegyenes, korábban derékszögű utca volt. Ma már a Templom utcát és a Tiszaparti sétányt kötő össze a rövidke Szigony utca.

Utcasoroló (16.): Konstantin út

Biztosan volt valamiféle magyarázata annak 1892-ben, hogy a Schuster Konstantin váci püspök adományából építendő új elemi iskola miért az akkori városszélen, a Büge patak mellett, a vásártér közelében kapott helyet. Az intézménynél ma induló utca neve viszont biztos, hogy innen ered.

Ujjé, a Ligetben jó (lesz)!

(NYI) Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Tiszaliget lényegében a hatvanas évek eleje óta folyamatosan épül. Igaz, az első években nem az üzlet, hanem az úgynevezett társadalmi munka volt a fejlesztések egyik mozgatórugója. Maradt is fenn erről néhány eredeti fotó a hatvanas évek elejéről.