(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2021. április 12-én jelent meg először.)
Dunaújvárosban, Komlón, Sárbogárdon és Dombóváron nem meglepő, hogy van Gagarinról elnevezett közterület, hiszen ezek voltak azok a városok, amelyeket a világ első űrhajósa magyarországi látogatása során 1961-ben felkeresett. Természetesen más magyar településeken is létezik Garain utca – például Miskolcon, Veszprémben, Várpalotán -, ami leginkább annak az elvitathatatlan történelmi ténynek tudható be, hogy mégiscsak ő volt az első ember, aki kilépett a világűrbe. És ezt a tényt szerencsére sem a rendszerváltás, sem az azt követő időszakok nem homályosították el, holott Gagarin, amellett, hogy megjárta a világűrt a Vörös hadsereg őrnagya volt, sőt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a tagja, márpedig nálunk ennél kevesebbért is kereszteltek már át utcát. Lásd Szolnokon Gorkij esetét.
Jurij Alekszejevics Gagarin (1934. március 9, – 1968. március 27.) 1961. április 12-én, magyar idő szerint 12 óra 9 perckor indult történelmi újtára Bajkonurból. Az összesen 108 perces útból 89-ig tartott, amíg a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén egyszer (400 kilométer híján) megkerülte a Földet. A TASSZ szovjet hírügynökség a sikeres start után repítette világgá a hírt az űrutazásról, amelyről Magyarországon először leginkább a rádióból lehetett értesülni. Mivel a napilapokat hajnalban nyomták, először az egyedüli délutáni lap, az Esti Hírlap számolhatott be írásban az útról, Szolnokon pedig a másnapi megyei napilap adott hírt az eseményről. Az 1961. április 13-án, csütörtökön megjelent Néplap hat oldalából négyet szenteltek Gagarin utazásának. Ennek nagyjából a fele természetesen nem az utazással, hanem a helyiek véleményéről, a gyárakban tartott röpgyűlésekről szólt, sőt egy helyi vers is bekerült az összeállításba.
Az űrutazással kapcsolatban Szolnokon már 1962-ben történt közterület elnevezés, hiszen az épülő Zagyván túli lakótelep egyik utcáját az első embert szállító űrhajóról Vosztoknak (ma Vásárhelyi Pál) keresztelték. Ez pedig olyan jól sikerült, hogy a hivatalosan 1966-ban Tallinnről elnevezett városrészt sokan máig Vosztokként emlegetik. Ezért is furcsa, hogy amikor végre úgy döntöttek, Szolnokon is legyen közterület elnevezve a világ első űrhajósáról, akkor nem a Tallinn/Vosztok városrészt választották. Hanem a Kertváros egy frissen nyitott utcáját, aminek köszönhetően abban a városrészben ez az egyetlen olyan közterület, amelyik személy után kapta a nevét. Számomra legalább ennyire meglepő az elnevezés időpontja is, hiszen 1972-ben Gagarin már négy éve halott volt, ráadásul az utazásának sem volt semmiféle évfordulója.
Ha tippelnem kellene, akkor a Debreceni útból a Napsugár és a Horgász utcák között nyíló közterület inkább az ifjúság, a jövő, a nagy tervek előtt tisztelegve kaphatta ezt a nevet. Az utcát a két szomszédos közterület telkeinek a végénél nyitották, és bár az Alkony és az Otthon utcák is keresztezik, tulajdonképpen zsákutca, nem fut ki a Holt-Tisza partra. Első felében klasszikus kertvárosias, leginkább Kádár-kockákkal, amelyeket iszonyatosan változatos fémkerítések díszítenek. Felső felében pedig a hetvenes években divatossá vált sorházak állnak egy modern grunddal. Épületei közül az egyetlen említésre érdemes az 1973. szeptember 14-én átadott Ifjúság ABC. Az üzletet annak idején a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ építtette saját ipari részlegével, ami a város ötödik ilyen típusú – presszóval egybeépített – modern ABC-je volt, igaz, ezek között a legkisebb. Nagyjából egy évtizede zárhatta be a működtetője.
Gagarin emlékezetével kapcsolatban, a róla elnevezett szolnoki utca helye és a keresztelés ideje mellett legalább annyira érdekes számomra a neki szentelt emlékművek hiánya. Bármilyen meglepő, de Magyarországon mindössze öt Gagarin emlékművet tart nyilván a Köztérkép.hu, amelyek közül a szegedit már le is bontották. De talán majd a hetvenedik vagy a hetvenötödik évforduló környékén valakinek eszébe jut, hogy azért az a 108 perc 1961-ben mégiscsak mérföldkő volt az emberiség történetében.
