2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (124): Volt, nincs utca

Utcasoroló (124): Volt, nincs utca

Dátum:

Volt egy utca Szolnokon, amelyet 1904 és 1967 között többször is említenek, ám egyetlen térképen vagy utcanévjegyzékben sem lehet a nyomára bukkanni. Pedig Szolnok számára fontos helyet jelölt, hiszen a Podolszky utcában állt a MÁV SE focipályája, az itteni labdarúgás bölcsője.

A szolnoki Podolszky út neve először az Állami Gimnázium 1904-es értesítőjében – magyarul a Verseghy jogelődjének évkönyvében – bukkan fel. A tanév közben tett kirándulások között említik, hogy az V. osztályosok a régi temetőhöz és a Podolszky út környékén „túráztak”. Ha nem tévedek, akkor ez azt jelenti, hogy a mai Kőrösi út környékére látogattak a 14-15 éves fiúk, így az értesítőben említett Podolszky út azonos lehet az 1910-es évektől többször emlegetettel, ahol annak az évtizednek az elején hivatalosan is megkezdődött a labdarúgó élet Szolnokon. És innentől kezdve 1967-ig több újságcikkben és dokumentumban is felbukkan ez a közterületi név, legutoljára például a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hivatalos közleményében, miszerint a MÁV SE pályája a Podolszky út 1. szám alatt található.

Nem is lenne ebben semmi különös, ha a különböző újságcikkeken, évkönyveken és dokumentumokon kívül máshol is lehetne találkozni ezzel a szolnoki utcanévvel. Különös, hogy Cseh Géza alapműnek tekinthető Szolnok város utcanevei című 1993-ban megjelent könyve sem említi. De nem említi Szolnok város 1932-1934 között érvényes Címtára sem, miként nincs rajta sem az 1927-es, sem az 1937-es városi térképeken, miként a későbbi hasonló kiadványokon sem. Pedig az utca biztosan létezett, hiszen korabeli újságokból tudható, hogy 1919. július 29-én – pár nappal a Tanácsköztársaság bukása előtt – még meccset játszottak ott, húsz évvel később pedig a Podolszky úti pályán 1:1-es döntetlennel végződött a Ferencváros-Szolnok találkozó. De tudjuk azt is, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség 1920-as évkönyve is Podolszky úti pályaként utal a szolnoki sportlétesítményre, 1939-ben pedig egy tenisz évkönyv öt darab, vörössalakos, II. osztályú teniszpályát említ a Szolnoki Podolszky utcában.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy ez az utca a mai Véső út környékén, a MÁV strand mellet lévő egykori MÁV focipálya közelében lehetett.

Az kizárt, hogy azonos lenne az 1926-tól Nádor, majd 1950-től Véső néven emlegetett közterülettel, esetleg annak korábbi neve lenne. Leginkább azért, mert a Nádor/Véső út a Czakó-kert nevű városrészünknek egy olyan szeglete, ami az elsővilágháború után kezdett igazán kialakulni.

Ha tippelnem kellene, akkor inkább a tavaly elkészült, a József Attila utcából leágazó, és a járműjavító mellett elhaladó utca nyomvonalán keresném ezt a különös közterületet.

Aminek természetesen a nevén is el lehet gondolkodni, de az egészen biztos, hogy nem Podolszky Béla, szolnoki MÁV műhelyfőnökről kapta, hiszen akkor ő lett volna a város történetében az első, akiről még életében utcát neveznek el. Az nem zárható ki, hogy valakire vagy esetleg egy családra utal az elnevezés, ami Szolnokon is gyakori volt még azelőtt, hogy történelmi személyek és hírességek kerültek volna az utcatáblákra. Az is egészen biztos, hogy nem az oroszországi Podolszkra utal a név, hiszen mindenütt y-nal és nem i-vel a végén találkozunk a névalakkal. Tehát nemcsak az a kérdés, hogy pontosan hol volt ez az utca, de az is, kiről vagy kikről kaphatta a nevét.

Szolnokon nem sok Podolszkyval találkozni a 19. században. A már említett műhelyfőnökön kívül Podolszky Ferenc ferences segédlelkész neve bukkan fel, akit 1897. december 10-én helyeznek el a városból, ám ugyancsak nem valószínű, hogy pár évvel később, egy külvárosi utca kapta volna a nevét. Az 1910-es években olykor Szolnokon is felbukkan egy Podolszky nevű atléta, de róla sem gondolnám, hogy már életében, sőt sportsikerei előtt utcát neveztek el róla. És mivel a 19. században más jelentős vagy híres Podolszkyt sem találni az országban, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy helyiekre utalhatott ez a titokzatos név.

Ez a titokzatos szolnoki közterült, ahol Szolnok első hivatalos sportpályája is állt, ahol a helyi foci megszületett, ahol aztán számtalan sportágat először lehetett országosan jegyzett keretek között művelni. Elképesztő, hogy tudjuk, hol, csak azt nem melyik utcában. És 1967 után miért nincs több említése ennek a közterületnek? Nem értem. Megfejtésre váró titok.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az oroszok a kertben voltak

Húsz-huszonöt évvel ezelőtt mindennapos látvány volt Szolnok utcáin (is) egy-egy szovjet katonai teherautó, vagy éppen a vállapjukon CA, sapkájukon vörös csillaggal masírozó katona. Akik akkoriban már éltek, egy-két személyes történetet biztosan tudnak mesélni róluk. Én is.

Bérautók Szolnokon a harmincas években

Szolnokon legalább öten foglalkoztak bérautó-szolgáltatással a második világháború előtt, és mondjuk, a belváros és az alcsi vasútállomás közötti útért 2 pengőt számítottak fel. Hogy az öt vállalkozó közül ki, milyen márkát használt, csak a legnagyobbnak tűnő Horvát Bérautó Garázsról tudható.

Szolnok két hídrobbantás között

A szolnoki "szép Tisza-hidat", azaz az első vasbeton közúti átkelőt 1919-ben a románok tették használhatatlanná, nagyjából negyedszázaddal később pedig a németek. A két rombolás között azonban Szolnok fejlődött, iskolák, templomok, gyárak, bérházak, parkok épületek, szobrokat emeltek.

Nem lett könyvtár

Arra, hogy a Verseghy Könyvtár új épületbe költözhessen, 1985-ben volt a legtöbb esély. Az akkor már évtizedek óta társbérletben működő intézmény elhelyezésére kiírt pályázatra 27 terv érkezett. Aztán a hetedik ötéves tervvel együtt a Tiszai hajósok terére álmodott épület is semmivé lett.