A szolnoki Podolszky út neve először az Állami Gimnázium 1904-es értesítőjében – magyarul a Verseghy jogelődjének évkönyvében – bukkan fel. A tanév közben tett kirándulások között említik, hogy az V. osztályosok a régi temetőhöz és a Podolszky út környékén „túráztak”. Ha nem tévedek, akkor ez azt jelenti, hogy a mai Kőrösi út környékére látogattak a 14-15 éves fiúk, így az értesítőben említett Podolszky út azonos lehet az 1910-es évektől többször emlegetettel, ahol annak az évtizednek az elején hivatalosan is megkezdődött a labdarúgó élet Szolnokon. És innentől kezdve 1967-ig több újságcikkben és dokumentumban is felbukkan ez a közterületi név, legutoljára például a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hivatalos közleményében, miszerint a MÁV SE pályája a Podolszky út 1. szám alatt található.
Nem is lenne ebben semmi különös, ha a különböző újságcikkeken, évkönyveken és dokumentumokon kívül máshol is lehetne találkozni ezzel a szolnoki utcanévvel. Különös, hogy Cseh Géza alapműnek tekinthető Szolnok város utcanevei című 1993-ban megjelent könyve sem említi. De nem említi Szolnok város 1932-1934 között érvényes Címtára sem, miként nincs rajta sem az 1927-es, sem az 1937-es városi térképeken, miként a későbbi hasonló kiadványokon sem. Pedig az utca biztosan létezett, hiszen korabeli újságokból tudható, hogy 1919. július 29-én – pár nappal a Tanácsköztársaság bukása előtt – még meccset játszottak ott, húsz évvel később pedig a Podolszky úti pályán 1:1-es döntetlennel végződött a Ferencváros-Szolnok találkozó. De tudjuk azt is, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség 1920-as évkönyve is Podolszky úti pályaként utal a szolnoki sportlétesítményre, 1939-ben pedig egy tenisz évkönyv öt darab, vörössalakos, II. osztályú teniszpályát említ a Szolnoki Podolszky utcában.
Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy ez az utca a mai Véső út környékén, a MÁV strand mellet lévő egykori MÁV focipálya közelében lehetett.
Az kizárt, hogy azonos lenne az 1926-tól Nádor, majd 1950-től Véső néven emlegetett közterülettel, esetleg annak korábbi neve lenne. Leginkább azért, mert a Nádor/Véső út a Czakó-kert nevű városrészünknek egy olyan szeglete, ami az elsővilágháború után kezdett igazán kialakulni.
Ha tippelnem kellene, akkor inkább a tavaly elkészült, a József Attila utcából leágazó, és a járműjavító mellett elhaladó utca nyomvonalán keresném ezt a különös közterületet.
Aminek természetesen a nevén is el lehet gondolkodni, de az egészen biztos, hogy nem Podolszky Béla, szolnoki MÁV műhelyfőnökről kapta, hiszen akkor ő lett volna a város történetében az első, akiről még életében utcát neveznek el. Az nem zárható ki, hogy valakire vagy esetleg egy családra utal az elnevezés, ami Szolnokon is gyakori volt még azelőtt, hogy történelmi személyek és hírességek kerültek volna az utcatáblákra. Az is egészen biztos, hogy nem az oroszországi Podolszkra utal a név, hiszen mindenütt y-nal és nem i-vel a végén találkozunk a névalakkal. Tehát nemcsak az a kérdés, hogy pontosan hol volt ez az utca, de az is, kiről vagy kikről kaphatta a nevét.
Szolnokon nem sok Podolszkyval találkozni a 19. században. A már említett műhelyfőnökön kívül Podolszky Ferenc ferences segédlelkész neve bukkan fel, akit 1897. december 10-én helyeznek el a városból, ám ugyancsak nem valószínű, hogy pár évvel később, egy külvárosi utca kapta volna a nevét. Az 1910-es években olykor Szolnokon is felbukkan egy Podolszky nevű atléta, de róla sem gondolnám, hogy már életében, sőt sportsikerei előtt utcát neveztek el róla. És mivel a 19. században más jelentős vagy híres Podolszkyt sem találni az országban, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy helyiekre utalhatott ez a titokzatos név.
Ez a titokzatos szolnoki közterült, ahol Szolnok első hivatalos sportpályája is állt, ahol a helyi foci megszületett, ahol aztán számtalan sportágat először lehetett országosan jegyzett keretek között művelni. Elképesztő, hogy tudjuk, hol, csak azt nem melyik utcában. És 1967 után miért nincs több említése ennek a közterületnek? Nem értem. Megfejtésre váró titok.
