A Hubay Ferenc utca a Ságvári körutat és a Kossuth teret köti össze. Jó ideje autóval alig, leginkább csak gyalog és kerékpárral használható. Meglehetősen rövid, hiszen az egykori TB-székház árkádjától a Centrumhoz vezető gyalogátkelőig tart.
A régi térképek alapján nem tudom kideríteni, hogy a Ságvári körút építése előtt hosszabb volt-e, mint jelenleg. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a hatvanas évek elején még tovább futott az SZTK irányába. Így az sem kizárt, hogy egykor lakóházak házszámait is őrizte. Ma ugyanis csak üzletek és egy rendelő találhatók a Hubay úton.
Ha ma már nem is jelentős köztér a Hubay Ferenc utca, azért majd ha egyszer valaki megírja Szolnok kiskereskedelmének XX. századi a történetét, azt hiszem, nem hagyhatja ki ezt a helyet. Emlékeim szerint ugyanis egyike volt azoknak az utcáknak, ahol a nyolcvanas évek puhuló szocializmusban butikok kezdtek nyílni. Lehet, tévedek, de bennem az él, hogy a rendelő és a TB-székház közé ékelődött butikok – nem trafikok -, bennük a Dobos család üzlete, egyike volt az első ilyeneknek Szolnokon.
A város főterének nyugati végéből induló utca legalább száz éve kapta a nevét, és úgy tűnik, az elmúlt évtizedekben – szerencsére – senkit nem zavart, hogy Szolnok egykori kétszeres polgármesterének utca viseli a nevét. Amint az sem nagyon bánt senkit, hogy talán Hubay Ferencnél jelentősebb polgármestereinkről nem emlékezünk meg ilyen formán. (Némelyikről máshogy sem.)
Hubay Ferenc a XIX. századi Szolnok egyik érdekes, de sok tekintetben jellegzetes figurája lehetett. Képet nem találni róla, annyit viszont tudunk, hogy 1827-ben a felvidéki Gömör vármegyében született, és sokakhoz hasonlóan, ő is később telepedett le Szolnokon. Mondhatjuk, hogy Hubay polgármesterré választása előtt élelmes üzletember lehetett, aki az 1860-as évekre megszerezte a Magyar Királyt (a mai Múzeumot) és az Obermayer-házat, vagyis a jelenlegi Varga épületét. Igaz, nem hozott sok szerencsét a két ingatlan.
A megyeháza építésének történetéről Fülöp Tamás tollából megjelent, a megyei levéltár tavalyi évkönyvében publikált dolgozatból tudjuk: az 1874. március 30-án polgármesterré választott Hubay valószínűleg családja kilátástalan anyagi helyzete miatt mondott le szűk két évvel később. Sőt, az is ismert, hogy miután ugyanebben az évben lett Jász-Nagykun megye székhelye Szolnok, Hubayék komolyan lobbiztak azért, hogy valamelyik ingatlanukba költözzön a megyeháza. Mint tudjuk, nem így történt. Hubay Ferenc azonban nem sokkal később rendezhette kétes – hivatalosan is vizsgált – ügyeit, hiszen 1885-ben ismét polgármesterré választották, és 1890. június 29-én e minőségében érte a halál.
