Csak a régi térképekről derül ki egyértelműen, hogy ez az utca Horánszky Nándorra emlékeztet. Bár tegyük hozzá, Lajos nevű fia is megérdemelné, hogy ilyen módon állítsunk neki emléket.
Horánszky Nándor 1838-ban született Egerben. Ez azért érdekes, mert a Lipót megyéből származó nemesi család, apja révén, 1814-ben telepedett le Szolnokon. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a Bars és Szepes vármegyékhez is kötődő család a reformkor idején inkább Eger környékén élhetett, amire az is utal, hogy 1842-ben a nemességüket Heves vármegyében igazolták. Ugyancsak az egri lakóhely mellett szól, hogy Horánszky Nándor iskolai tanulmányait is Egerben végezte, és csak a pesti jogi egyetem elvégzése után, 1858-ban került Szolnokra törvényszéki gyakornoknak. Mellékszál, de érdekesség, hogy apja családjának egy másik ága is ekkortájt telepedett le, az akkor még meglehetősen falusias, Jászberénynél és Karcagnál is szerényebb városban.
Horánszky Nándort közel két évtized kötötte közvetlenül Szolnokhoz. Ügyvédi oklevele birtokában az 1861-ben újonnan szervezett Magyar Királyi Ítélőtábla fogalmazója lett, majd a város törvényszék bírájaként, később pedig önálló ügyvédként dolgozott. Fellelhető életrajzai megemlékeznek arról, hogy a fejlődő város társadalmi és politikai életének aktív szereplője lehetett, elnökölte az első iskolaszéket, nevéhez kötődik az első szolnoki kisdedóvó, takarékpénztár és kaszinó is. Sőt, 1870-ben a katolikus kongresszus jegyzőjévé is megválasztották.
Igazi politikai karrierje – ami szép lassan elszakította Szolnoktól – az 1872-es országgyűlési választásokkal indult, amikor a szolnoki kerület képviselője lett. Igaz, nem sokkal később lemondott, és 1875-ben már Mosonból szerzett mandátumot, majd az 1880-as években az esztergomi, 1892-től pedig a szepsi kerület képviselője volt. Mindemellett tagja a főváros képviseletének és elnöke a józsefvárosi polgári körnek is. Ez utóbbi megmagyarázza, hogy hirtelen bekövetkezett halála után nem sokkal a Józsefvárosban már utcát neveztek el róla.
Minden bizonnyal Szolnok sem várt sokáig azzal, hogy a szűk két hónapig kereskedelemügyi miniszterként dolgozó – megbízatását halála szakította meg – Horánszky Nándorról utcát nevezzen el. Ezt nemcsak az indokolhatta, hogy a város egykori országgyűlési képviselője volt, hanem az is, hogy a fejlődő Szolnokkal később sem szakadt meg kapcsolata, sőt, egyes leírások szerint politikai befolyása sem szűnt meg.
A Horánszky Nándor utca valamikor Szolnok harmadik legfontosabb utcája lehetett, amely nagyjából a mai Ady Endre út helyén húzódott. Az egykori zegzugos Tabántól indult, hogy aztán a Xavéri Szent Ferenc templomot érintve a Jászberény felé vivő országúthoz vezessen. Eredeti nyomvonala a hatvanas években indult városfejlesztéssel tűnt el, ami miatt egy ideig a mai Horánszky utca – a régiből megmaradt utolsó szakasz – is elveszett. Szolnok 1960-as térképén ugyanis jól kivehető, hogy a templomtól balra lévő utcát hívják Ady Endrének, mivel jobbra még nem nyitották meg a mai nyomvonalat. Csak feltételezem, hogy az új, négysávos Ady megépülésével kapta vissza a régi utca a Horánszky Nándor nevet.
Bár lehet, hogy az 1871-ban Szolnokon született Horánszky Lajosra akartak ekkor már emlékezni, aki 1901-től ugyancsak országgyűlési képviselő volt, majd az első világháború után jeles közgazdász és pénzügyi szakíró. Ráadásul a magyar irodalom értő kutatója is, akit a Kisfaludy Társaság is tagjai közé fogadott.
Persze, ez csak okoskodás. De ha a Horánszky utcában járunk, képzeletben nyugodtan fejet hajthatunk apa és fia előtt is.
