Elsőre hozzám hasonlóan kevesen tudnák megmondani, hol kezdődik és hol ér véget a szolnoki Móra Ferenc utca. Ugyanakkor a körülbelüli elhelyezkedését minden szolnoki ismeri: ott van valahol az Ady Endre út és a Várkonyi tér között. Részben azért, mert a város első, tízemeletes panelházakból épített lakótelepét is szokás úgy emlegetni, mint Móra Ferenc úti lakótelep, másrészt az utcában működő orvosi rendelők körzeteihez a város más részein élők is tartoznak, tehát megfordulnak itt.
Mindezek ellenére nem egyszerű megmutatni az utca elejét és végét, ami leginkább a lakótelep felépítésével, és furán elhelyezett házaival függ össze.
Most már tudom, hogy a szolnoki Móra Ferenc út olyan, mint egy fejre fordított V betű, aminek két alsó vége az Ady Endre útról nyílik – a volt Szövetség és Domus áruházak üresen álló épületei mellett -, végpontja pedig a Várkonyi tér 5-7. számú épület. Azaz lényegében zsákutca, aminek lakóházai nem egymás mellett, hanem inkább a fordított V Zagyva felőli szárát követve, kissé egymástól eltolva állnak.
Bár ma a Móra Ferenc utca egy modern lakótelep névadója és „központja”, érdemes tudni, hogy az a környék Szolnok egyik régóta lakott városrésze. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Móra utca nagyjából az egykori Tabán szélét jelöli ki, területén pedig egykor a Harcsa, a Háló, a Ponty, a Kun, a Kárász utcák feküdtek. Sőt, a mai 11-es számú tízemeletes előtt lévő hatalmas parkoló az egykori Sipos téri iskola – azaz a „Tabáni Műegyetem” – helyén található. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a mai Móra Ferenc utca az 1926 és 1950 között Sipos Orbán nevét viselő közterület utóda, így – miként Cseh Géza sokat emlegetett könyvében olvasható – a Vecsés köz, a Vetsor és a Felső Malom utca is az elődei közé tartozik. (Micsoda patinás utcanevek!)
Az egykori országgyűlési képviselő, megyei alispán, a 90 évet megélt Sipos Orbánról elnevezett utca tehát még egy falusias környéken vezetett át, ami a Horánszky Nándor utcából indult és a Fiumei útba torkollott. Aztán már Móra Ferenc útként előbb a felső végét vágták le, alakították át a Várkonyi tér létrehozása miatt. Később pedig a belvároshoz közelebb eső elejét, az Ady Endre út kiépítése miatt. Mindez megpecsételte az itt lévő kiskertes, földszintes házak sorsát is, hiszen a hatvanas évek közepén elindul a lakótelep építése, ami az itt álló összes ház szanálásával járt. A környék utolsó régi háza a Fiumei úton, a piacnál található, egyébként hírmondója sem maradt a régi Móra Ferenc út környéki Tabánnak.
A mai Móra Ferenc útra az évek óta bezárt Szövetség ABC egyik oldalán lehet gyalog, másik oldalán pedig autóval bejutni. Az egyes számot nekem nem sikerült megtalálni, mert az utca első épületei még az Ady Endre úthoz tartoznak. A kettes szám – és egyben az utca egyetlen páros számú telke – az itt lévő bölcsőde a névtábláit vesztett Sebestyén Éva köz és a Fiumei úti iskola között. A páratlan oldal – ma még – a 9-es számmal kezdődik, ami az orvosi rendelők helye. A 11-es viszont nem mellette, hanem mögötte, a parkolón túl, lényegében a Domus hátánál található. A 13-as szám a fűtőmű mögött, a 15-ös pedig mellette áll, és ezzel lényegében fel is soroltuk a közterület valamennyi épületét. Ami elsőre kevésnek tűnhet, ám ha belegondolunk, hogy ebben a három tízemeletesben legalább 300-350 lakás lehet, akkor azt is sejthetjük: a Móra Ferenc út legalább ezer lakosú, de akár a szolnokiak 1,5-2%-as is itt élhet.
Egy olyan íróról, muzeológusról, újságíróról elnevezett utcában, akit nemcsak általános iskolai tanulmányai miatt ismerhetünk – Csilicsali Csalavéri Csalavér, Kincskereső kis ködmön, Rab ember fiai -, de kicsit szolnokinak is tekinthetünk. Merthogy a Baross utcán ma rendőrségként funkcionáló polgári fiúiskola első igazgatója az a Tóth István volt, aki Móra lánytestvérét vette feleségül. Így az iskola igazgatói lakásában Móra Ferenc is sokszor megfordult a húszas évek elején, mivel édesanyja is ott élt lánytestvérével. Így Móra Ferenc azon kevés utcanévadónk közé sorolható, akinek jó eséllyel járt is ott, ahol ma egy közterület őrzi az emlékét.
