A szolnoki Kassai út a Kablay Lajos tértől indul és tulajdonképpen a Zagyva gátjáig tart. Akinek így nem sikerülne elsőre beazonosítani ezt a közterületet, annak segítségül tegyük hozzá: a Pozsonyi útról ágazik le, annál a háromszögletű térnél, aminek a közepén Kablay Lajos mellszobra áll. Majd átvág a négysávos Szántó körúton, és a vasúti töltés felé veszi az irányt, hogy a számozott házai az Egyetértés út sarkán érjenek véget. A 116-os számnál.
Azaz egy meglehetősen hosszú utcáról van szó. Nem véletlen, hogy az első – Cseh Géza könyvében olvasható – neve is ez volt. Igaz, az 1863 és 1894 között létező Hosszú utca eleje a mai Pozsonyi út Horánszky és Hold utca közé eső része volt. Az első komolyabb utcaátkeresztelés idején aztán Zagyva-híd utca lett a neve, ami Cseh Géza szerint a végén lévő, a folyón átvivő fahídra utalhatott. A magam részéről ezt kétségbe vonnám, hiszen az utcát 1857 óta a Szolnok-Debrecen vasútvonal zárja le, és nem hinném, hogy az ugyanabban az évben épült fa vasúti híd mellé a következő évtizedekben egy másik szerkezetet is ácsoltak volna. Így inkább a vasúti hídra utalhatott ez az 1926-ig használt elnevezés.
Abban az évben aztán megkapta mai nevét a Kassai út, amivel a város egyértelműen a Trianoni döntésre kívánt reflektálni. Ugyanebben az évben kapta a nevét a szolnoki Fiumei, Kolozsvári és Pozsonyi út is. És ezeket az elnevezéseket az 1950-es nagy, rendszerváltó átkeresztelési hullám sem érintette, és azóta se jutott eszébe senkinek megváltoztatni ezeket a neveket. Ennek fényében számomra kicsit meglepő és idegen is az utca közepe táján található Zhineng Chikung park. Ez ugyanis egy kínai módszer neve, „gyakorlásával több agysejtet aktiválhatunk, amelynek eredménye egy magasabb tudati szint, intelligencianövekedés, sőt, különleges képességek kifejlődése”. (Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy a város egy részét a saját hobbimról nevezzem el?)
Az utca mai képe egyébként az 1950-es években kezdett kialakulni, aminek első állomása a Kassai úti iskola fejlesztése és a Szántó körút – akkor még utca – Zagyva felé eső részének a megnyitása volt. Maga az iskola, bár helyrajzilag a Kassai úton van, tulajdonképpen a Szántó körút és a Kút utca felől közelíthető meg. És bár keveset beszélünk róla, talán érdemes megemlíteni, hogy a sztálinbarokk iskolaépítészet legszebb szolnoki példája, amit leginkább a Kassai úti homlokzat őriz. A Szántó körúti szárnyat csak 1960-ban adták át, amikor még ez az egy intézmény szolgálta ki a környéken lassan megjelenő „lakótelepeket”. És itt található az utca egyik szobra, az a bizonyos Mackó, amit Tóth-György Gyigyi bácsi szerint 1969-ben állítottak fel, és Nagy István alkotása.
A Kassai út átalakulását, bő félévszázados fejlődését talán jól mutatja a ma 98-as számú telken álló régi ház. Amihez hasonlók állhattak itt az első világháború után, a belvárosiakhoz képest nagyobb telkeken. Többek között ez az oka annak is, hogy ezen a düledező házon megtalálható régi házszám szerint ez a telek akkoriban még a 46-os számot viselte. És bár a második világháború után kockaházak kezdték felváltani a hosszú parasztházakat, az igazi változást a hatvanas-hetvenes években épülő emeletes házak hozták. Ezek közül az elsők a Réz utca sarkán épültek fel, majd következett a Kassai páros oldala, ahová kétszer három, 44 lakásos társasházat húzott fel az akkori 43-as számú Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV), kissé összezavarva a közterület folyamatos számozását.
Az épülő otthonok lakóinak kiszolgálására készült el az emeletes és a régi házak „határán” a Kassai út ABC, amely a korabeli keresztségben a „900 éves” nevet kapta. Eredetileg 1974-ben kellett volna átadni, ám az akkoriban Szolnokon zajló építkezések számának ismeretében nem meglepő, hogy csak majdnem egy éves csúszással készült el. Hogy eredetileg is a város első említésének 900 éves évfordulója előtt akartak-e a nevével tisztelegni, avagy csak az 1975. augusztus 20-ai avatás miatt esett erre a választás, ma már kideríthetetlen. Főleg, hogy évtizedek óta nem is működik az egykori ABC, amiben a korabeli klasszikus modellnek megfelelően anno egy kis eszpresszó – értsd: kocsma – is helyet kapott.
Az utca utolsó nagy beruházása a Réz és a Vas utca közötti szanált telkeken felépül általános iskola, ami 1984-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Miután egy évvel korábban a bejáratához felállították Simon Ferenc szolnoki szobrászművész Kodályt ábrázoló mellszobrát. Az utcán azóta leginkább a társasházépítés hagyja rajta a nyomát, aminek következtében lassan eltűnnek azok a lakótelepi részen túli házak, amelyek többsége hatvanas-hetvenes évekig bezárólag épült. És „áldozatául” esnek azok a jellegzetes kertkapuk, amelyeknek nemcsak beton félfáik vannak, hanem azok közé fektetett áthidalóik is.
Ám, ha a Kassai út egyetlen különlegességét kellene megemlítenem, akkor az önálló telkeken, olykor az utcáról nyeles telkeken elhelyezkedő garázssorokat mondanám. Némelyiken csak húsz darab garázs áll, de van olyan is, amelyen közel száz autót is el lehet helyezni. Ha egyszer lenne időm, biztos, hogy utánamennék ezeknek a garázssoroknak a kialakulásának és sajátos világának. Meg a sorsuk is érdekelne, mert feltételezem, hogy miként az ezeket életre hívó tömbházak lakossága elöregedik és kicserélődik, ugyanúgy a Kassai útra annyira jellemző garázsoknak a mikrovilága is változik.
