Viszonylag ismert az a kép, amely Szolnok új városközpontjának az alapkőletételekor készült. Maga a helyszín valahol a vízügyi székház vagy az előtt lévő parkoló helyén lehetett. A Kaposvári Gyula Szolnok képekben című könyvében is közölt kép – a háttérben lévő SZTK és a Jászkürt utca 2. szám alatti ház miatt – csak a Ságvári körút Centrummal ellentétes oldalán sorakozó lakások valamelyikének az ablakából készülhetett 1969. július 28-án.

A dátum a Tanácsköztársaság 50 évvel korábbi szolnoki eseményi miatt lett kiválasztva, igaz az alapkő letétele minimum 7 évvel azt követően történt meg, hogy a mai Baross-Ságvári-Ady által közrefogott terület átalakításához hozzákezdtek volna. És nagyjából tíz évvel azelőtt, hogy a terület utolsó építménye, a mai Aba-Novák Kulturális Központ elkészült. Szerencsére. Ugyanis az eredeti tervekből néhány építmény már soha nem készült el.

Hogy pontosan mit is tartalmaz az ismeretlen helyen lévő alapkő, pontosan nem tudjuk. Kádár Zoltán lakásfelújítás közben azonban rábukkant egy olyan dokumentumra, amelyet állítása szerint, az alapkő letételekor osztogattak a résztvevőknek, és nagy valószínűséggel a jövőnek üzenő kapszulába helyezett szöveg másolata. A szocialista városcímerrel – Tisza-híd alatt a vörös csillag – díszített, valószínűleg kézzel írt szöveget stencilezéssel sokszorosíthatták. Kicsit olyan, mintha a szöveg első soraiból kihúztak volna néhány dolgot, de egyébként egész jól olvasható. Érdekessége abban rejlik, hogy 44 évvel ezelőtt, az akkori városvezetés, miket is tartott fontosnak egy jövőnek készülő üzenetben.

„Mi, Szolnok (innen valami hiányzik) városron (érthetetlen ragozás) munkálataiban közreműködő országos és megyei (valami hiányzik, talán társadalmi szervezetek) képviselői a Magyar Tanácsköztársaság 50-ik évfordulója (valami hiányzik, talán hazánk) felszabadulása (valami hiányzik, talán 24 vagy 25 lehetett) évfordulója évében (valami hiányzik) emlékezésül helyezzük el Szolnok város dolgozói nevében az új városközpont alapkövét.

Szolnok város gazdag történelmi múltját értékes régészeti, okleveles anyagok bizonyítják. A honfoglalás koránban települt ide a Szolnok nemzetség, amelyről nevét is vette. I. István korában várispánság és megyeszékhely, amelyek védelmére vár épül.

Fontos közlekedésföldrajzi jelentősége nemcsak településfejlesztő hatású volt, hanem a hadak útjává is tette. Hiteles feljegyzések szerint tizennégyszer pusztult el csaknem teljesen, de mindannyi(szor) újraéledt. Másfélszáz éven át török birtokolta. A XVIII. században városias maggal rendelkező település; sószállítása, fafeldolgozása országos jelentőségű. A múlt században a gőzhajózás megindítása és a vasút idevezetése közlekedési, kereskedelmi jelentőségét növelte. Iparforgalmi jellegét meghatározta az is, hogy kicsiny határa nem volt képes a gyorsan szaporodó lakosságot ellátni.

A város lakói mindig kivették részüket a nép, a nemzet nagy ügyeinek megoldásából. Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc idején hősies csata színhelye Szolnok. 1919-ben hetvenhét napon át áldozatos harcokat vívott a Vöröshadsereg, az első magyar proletárdiktatúra védelmében. Az ipari munkásság képviselői a harcok közepette is fontos várospolitikai reformokat valósítottak meg.

A II. világháború szörnyű pusztításait eltüntető újjáépítést korszerű városrendezési törekvésekkel kapcsolták össze, s Szolnok megindult a nagyvárossá fejlődés útján. A szocialista iparosítás nagy eredményeket hozott. Az alföldi olajkutatás és vegyipar központja lett, a korszerű városrendezés és a város népének alkotó ereje most alakítja igazán várossá.

A nagyütemben fejlődő Szolnok – az elavult városközpont helyén -, most új városközpontot épít, amely a szocialista városépítészet követelményei szerint az embert, a békés alkotómunkát, a kommunista társadalom felépítését szolgálja.”

A szöveggel tartalmi szempontból nagyon sok helyen lehetne vitatkozni, de bízzunk benne, hogy amikor a jövőben valaki megtalálja az eredetit, kritikai feldolgozásra is képes lesz. Így itt és most csak egyetlen dologra hívnám fel a figyelmet.

Egyáltalán nem igaz, hogy az új városközpont az elavult városközpont helyén épült volna fel. Városközpont ugyanis soha nem volt azon a területen, ahol ma a Pelikán Szálló maradványa, a fényét vesztett Centrum és Skála, a két iroda-torony, a pártház, az Aba-Novák és hamarosan az új Agóra áll. Szolnok városközpontja a XIX. század második felétől a Kossuth tér-Kossuth utca környékén volt, azt megelőzően pedig a vártemplom környéke. Ott, ahová a hatvanas-hetvenes évek elején az új városközpontnak nevezett rész került, Szolnokra oly jellemző girbegurba utcás, falusias városrész volt.