2025.08.27. (szerda)

Weinstock, Nerfeld, Tisza

Weinstock, Nerfeld, Tisza

Dátum:

Talán még nem is fogadott vendégeket a Tisza szálló, amikor ezt a később képeslappá lett fotót a budapesti Weinstock Ernő a kerthelyiségről elkészíthette. Ennél csak az az érdekesebb, hogy a felvételből a szolnoki Nerfeld bank műszerosztálya sokszorosított képeslapot 1928-ban.

Talán még nem is fogadott vendégeket a Tisza szálló, amikor ezt a később képeslappá lett fotót a budapesti Weinstock Ernő a kerthelyiségről elkészíthette. Ennél csak az az érdekesebb, hogy a felvételből a szolnoki Nerfeld bank műszerosztálya sokszorosított képeslapot 1928-ban.

Alapvetően nem egy izgalmas felvétel, hiszen egy elsőre nehezen azonosítható épület részlete, illetve egy üres kerthelyiség látható rajta vagy másfél tucat fehér abrosszal leterített asztallal. A ?nehezen azonosíthatót? 1928-ban tessék értelmezni! Abban az évben, amikor április 14-én megnyílt a Hegedűs Ármin által tervezett és Szolnok városa által, az úgynevezett Speyer-kölcsönből építtetett Tisza szálló. Majd egy évszázaddal később, számtalan családi, iskolai, vállalati és egyéb rendezvény után még akkor is könnyű azonosítani a szálló kerthelyiségét, a Tiszára nyíló szobák alatt futó árkádot, ha lassan másfél évtizede csak emlékeinkben élhet ez a hely. Az átadás tavaszán sem a fotós, sem a kiadó, sem az építtető, sem az első bérlő – Westher Rudolf – nem sejthette a szálloda későbbi sorsát. Nekik ott és akkor az lehetett a legfontosabb, hogy reklámja legyen az új szállodának, pláne, hogy a remélt termálkutat addigra nem sikerült feltárni.

Mivel e képeslap hátulján szerepel a kiadás éve – 1928 – egyértelmű, hogy a felvétel a nyitás környékén készült. A kora tavaszi időpontra utalnak az erkély virágtartóiba ültetett friss virágok, illetve az üres kerthelyiség is, hiszen sokkal jobb reklám lett volna, ha már vendégek népesítik be a székeket. De szerintem a szűk képkivágás is azt sejteti, hogy a fotós az építkezés utolsó pillanataiban járhatott a szállodában, és annak nyomait egy ilyen beállítással tudta kikerülni. Ráadásul a célnak így is megfelelt a felvétel, hiszen egy szép épületet, sok-sok megterített asztalt örökített meg, azaz akár azt is üzenhette Weinstock Ernő felvétele, hogy nyitásra készen, vendégeket vár az ország új szállodája.

Számomra rendkívül érdekes, hogy Weinstock miként juthatott be a szállodába a nyitás előtt. Már többször írtam a második világháború után Nagyváradiként élő (1893-1985) fotográfusról, aki a húszas években önállósította magát, körbefotózta az országot, és jóminőségű illetve nagymennyiségű kész képeslapokkal házalt a helyi kereskedőknél. Biztos, hogy első vidéki útjai alkalmával Szolnokra is eljutott, miként több képeslap bizonyítja, hogy a második világháború kitöréséig újra és újra visszatért. Jó üzletember volt, tehát tudnia kellett, hogy a szolnoki Tisza-parton valami számára is fontos készül. A kérdés már csak az, hogy kit és hogyan tudott rávenni a még át nem adott épület fotózására, illetve miként került kapcsolatba a Nerfeld bankházzal, akik egyébként nem voltak a legjelentősebb szolnoki képeslapkiadók.

A Nerfeld bankházat még az első világháború előtt alapította ifj. Nerfeld Ferenc, amihez édesapja teremtette meg a pénzügyi alapokat, aki a 19. század második felétől volt Szolnok jelentős kereskedője. Legismertebb üzletük a Szapáry és a Gorove (Kossuth) utca ívelt sarkán állt, ahol a húszas évekbe szép lassan felvásároltak több ingatlant, hogy aztán 1929-ben felépítsék oda a bérházukat. Bevallom, évek óta nem tudok rájönni, mit is jelentett „a Nerfeld bank műszerosztálya”, amelyik többek között ezt a képeslapot is megjelentette. De afelől nincs kétségem, hogy a Tisza szálló megnyitásában ők is jó üzletet szimatolhattak, hiszen azon a 96 évvel ezelőtti tavaszon Szolnok legelegánsabb helye készülődött a vendégek fogadására. És biztos, hogy nemcsak a szálloda (26 szoba), a pár hónappal később megnyíló fürdő vendégei akarták képeslapon tudósítani ismerőseiket, milyen jó helyen járnak, hanem a szolnokiak is büszkék lehettek az újra fejlődésnek indult város egyik első, nagy beruházására.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Épülő új városközpont

A hetvenes évek elején járunk a már épülő Vízügyi székház akkori legmagasabb pontján. Balra az SZTK, jobbra az Ady Endre út, távolabb az ÁÉV székház, a közgé kollégiuma, de még sehol a 24 emeletes. Újabb fotó a MNL szolnoki levéltárában őrzött 43. számú ÁÉV archívumából.

Nekünk büszkeség, nekik üzenet

Valaki 1906. október 1-jén lekéste a csatlakozást Szajolnál, ezért úgy tűnt, a tervezettnél egy nappal később érkezhet Bajára. Ezt nem telefonon üzente meg, pláne nem SMS-t küldött, hanem egy lapot Szolnokról. Ami neki csak egy üzenet volt, nekünk viszont egy épület emléke, amire büszkék lehetünk.

Üdvözöl Szolnok 1903

Amióta létezik a fényképezés, és Szolnokon is megjelent az első fotómasina - tehát a 19. század vége óta -, nagyon sok felvétel készült a Belvárosi nagytemplom tornyából. Ezek közül az első világháború előtt minimum két tucatból képeslap is lett. Ez például 1899 és 1903 között készült.

Zsuzsika és Panni Szolnokon

Tiszakécskéről érkezhetett Szolnokra Zsuzsika és Panni, akik a Szapáry utca akkori elejét mutató képeslapon tudatták az otthoniakkal, hogy mindketten jól vannak. Ennek köszönhető, hogy ez az 1932 és 1942 között készült fotó "nagyobb" méretben, és nemcsak mozaikon maradt fenn.