A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) egyesülésével 1948-ban jött létre, és hamarosan egyetlen pártként működött hazánkban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Az állampárt az élet minden területén jelen volt, az úgynevezett Rákosi-korban a gazdasági ügyeket éppúgy irányította és ellenőrizte, mint az oktatást, a közbiztonságot vagy éppen az emberek szórakozását. Az MDP különböző szintű szervezetei 1948 és 1956 között ontották magukból az írásos dokumentumokat, amelyeket sokáig még a kutatók sem igazán ismerhettek meg.
– Az MDP megyei irattárát 1989-ig a szolnoki pártházban őrizték, és csak az igazán kiválasztottak tekinthettek bele – meséli Dr. Fülöp Tamás, a megyei levéltár igazgatója. – A rendszerváltás környékén pedig valamiért az egészet Budapestre szállították, ahonnan csak 1992-ben került vissza Szolnokra, a megyei levéltárba. Azt csak remélni tudom, hogy a kétszeri szállítás közben semmi nem tűnt el az értékes iratok közül.
A Magyar Dolgozók Pártjának megyei működésére vonatkozó, 1948 és 1956 között keletkezett iratok mintegy 500 folyómétert tesznek ki. Jegyzőkönyvek, beszédek, különböző határozatok, összesen mintegy 18 és félezer oldalnyi kordokumentum. Kutatásukat az elmúlt 18 évben nehezítette, hogy a pártiratok a szovjet levéltári struktúrában – a magyar levéltári rendszertől eltérően -, azaz témánként lettek tárolva. Ennek ellenére a megyei téeszesítés vagy éppen az ötvenes évek iparosításának feldolgozásához már használták a gyűjteményt.
– A Nemzeti Kulturális Alap ebben az évben pályázatot írt ki a pártállami dokumentumok digitalizálására, amelyen 1,5 millió forintot nyertünk – folytatja a levéltár igazgatója. – Ez tette lehetővé, hogy a hatalmas anyag ma már a világról bárhonnan elérhető, sőt a többi megyei pártarchívummal összekapcsolódva, közösen is kutatható.
Mint megtudtuk, mindez csak így utólag ilyen egyszerű. A pályázat beadása előtt ugyanis a 18500 oldalt a levéltár dolgozóinak elő kellett készíteniük a majdani digitalizálásra. Az olykor hártyavékony papírra, sokszor indigóval írt, töredező, szakadó dokumentumokat egyesével átnézték, beszámozták, majd egy adatbázisban összefoglalták. A másfél hónapos munka után lehetett ugyanis megmondani, hogy mekkora állomány digitalizálására pályázzon a megyei levéltár.
– Maga a digitalizálás ehhez képest már rövidebb időt vett igénybe – teszi hozzá Dr. Fülöp Tamás, aki reméli, hogy a könnyen hozzáférhetővé vált anyag számtalan új publikációhoz és kutatási eredményhez járulhat hozzá. – Remélem azt is, hogy az utódpárt, az 1956-ban megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), körülbelül öt-hatszor nagyobb irattárát is sikerül rövidesen digitalizálni, ami majd hozzájárulhat az 1989 előtti korszak helyi döntéseinek és történéseinek jobb megértéséhez is.
(A dokumentumok elérhetőek a www.archivportal.hu oldalon)
Az illusztrációk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár „Amikor én még kissrác voltam” című kiállításán készültek.