2025.08.27. (szerda)

18 és fél ezer oldal múlt

18 és fél ezer oldal múlt

Dátum:

Ami évekig csak a kiválasztottak számára volt elérhető, majd bő két évtizedig csak nehezen lehetett kutatni, az ma egy pillanat alatt elérhető a világhálón. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) - az egykori állampárt - megyei szervezetének iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkájának köszönhetően lettek elérhetőek és kutathatóak.

mdpiratok-2_400A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) egyesülésével 1948-ban jött létre, és hamarosan egyetlen pártként működött hazánkban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Az állampárt az élet minden területén jelen volt, az úgynevezett Rákosi-korban a gazdasági ügyeket éppúgy irányította és ellenőrizte, mint az oktatást, a közbiztonságot vagy éppen az emberek szórakozását. Az MDP különböző szintű szervezetei 1948 és 1956 között ontották magukból az írásos dokumentumokat, amelyeket sokáig még a kutatók sem igazán ismerhettek meg.

– Az MDP megyei irattárát 1989-ig a szolnoki pártházban őrizték, és csak az igazán kiválasztottak tekinthettek bele – meséli Dr. Fülöp Tamás, a megyei levéltár igazgatója. – A rendszerváltás környékén pedig valamiért az egészet Budapestre szállították, ahonnan csak 1992-ben került vissza Szolnokra, a megyei levéltárba. Azt csak remélni tudom, hogy a kétszeri szállítás közben semmi nem tűnt el az értékes iratok közül.

A Magyar Dolgozók Pártjának megyei működésére vonatkozó, 1948 és 1956 között keletkezett iratok mintegy 500 folyómétert tesznek ki. Jegyzőkönyvek, beszédek, különböző határozatok, összesen mintegy 18 és félezer oldalnyi kordokumentum. Kutatásukat az elmúlt 18 évben nehezítette, hogy a pártiratok a szovjet levéltári struktúrában – a magyar levéltári rendszertől eltérően -, azaz témánként lettek tárolva. Ennek ellenére a megyei téeszesítés vagy éppen az ötvenes évek iparosításának feldolgozásához már használták a gyűjteményt.

mdpiratok-1_400– A Nemzeti Kulturális Alap ebben az évben pályázatot írt ki a pártállami dokumentumok digitalizálására, amelyen 1,5 millió forintot nyertünk – folytatja a levéltár igazgatója. – Ez tette lehetővé, hogy a hatalmas anyag ma már a világról bárhonnan elérhető, sőt a többi megyei pártarchívummal összekapcsolódva, közösen is kutatható.

Mint megtudtuk, mindez csak így utólag ilyen egyszerű. A pályázat beadása előtt ugyanis a 18500 oldalt a levéltár dolgozóinak elő kellett készíteniük a majdani digitalizálásra. Az olykor hártyavékony papírra, sokszor indigóval írt, töredező, szakadó dokumentumokat egyesével átnézték, beszámozták, majd egy adatbázisban összefoglalták. A másfél hónapos munka után lehetett ugyanis megmondani, hogy mekkora állomány digitalizálására pályázzon a megyei levéltár.

– Maga a digitalizálás ehhez képest már rövidebb időt vett igénybe – teszi hozzá Dr. Fülöp Tamás, aki reméli, hogy a könnyen hozzáférhetővé vált anyag számtalan új publikációhoz és kutatási eredményhez járulhat hozzá. – Remélem azt is, hogy az utódpárt, az 1956-ban megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), körülbelül öt-hatszor nagyobb irattárát is sikerül rövidesen digitalizálni, ami majd hozzájárulhat az 1989 előtti korszak helyi döntéseinek és történéseinek jobb megértéséhez is.

 

(A dokumentumok elérhetőek a www.archivportal.hu oldalon)

 

Az illusztrációk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár „Amikor én még kissrác voltam” című kiállításán készültek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Míg felgördült a függöny

Az alföldi megyeszékhelyek közül miért Szolnokon épült a legkésőbb kőszínház? És az 1912-ben átadott szolnoki színház épületét vajon miért éppen Spiegel Frigyes tervezhette? De az akkori Német utca végén felépült színház építőjének, Bede Antalnak a kiválasztására is rákérdezhetnénk.

Egykori augusztusok: Vásártól hadiparkig

Szolnoki Ünnepi Vásár, nyolc év után újra főiskolai képzés a városban, a hőség rekord 92 ezer sörrel és 17 ezer palack Pepsivel, illetve ismét működő Kossuth téri iker szökőkutak. Hetven, hatvan, ötven és negyven évvel ezelőtti augusztusok történései korabeli újságok cikkei alapján.

Utcasoroló (69.): A tél tere

Hivatalosan soha nem létezett a szolnoki Korcsolya tér. A két világháború közötti város életében azonban mélyen beívódott ennek az évszakhoz kötődő területnek a léte, így nemcsak a korabeli térkép őrizte meg, de a fél évszázaddal későbbi utcanévjegyzék is. Megszületéséhez a Pityónak is köze lehetett.

Utcasoroló (111.): Két tömb közt parkoló

Az előző századforduló környékén alakulhatott ki a Szolnok főutcáját és a főváros felé vivő utat összekötő közterületünk. Szathmári József a harmadik neve, nagyjából fél évszázada amolyan zsákutca. Szolnok legnagyobb tömegszerencsétlensége kötődik ehhez az utcához.