2025.10.14. (kedd)

Plusz-mínusz Advent

Plusz-mínusz Advent

Dátum:

Advent első vasárnapja idén december 2-ára esik. Ehhez képest vannak üzletek, ahol már október végén megjelent a karácsonyi kínálat, november elsejével pedig a legtöbb médiumban elindultak az ünnepi reklámok. Így már az év hatoda arról szól, hogy karácsony okán vásároljunk.

Mondhatnám, de nem lenne igaz, hogy megértő vagyok a kiskereskedelemmel szemben, amely éves forgalmának a jelentős részét a karácsonyhoz kapcsoló vásárlásokkal abszolválja. Igaz, arról még nem olvastam átfogó és hiteles tanulmányt, hogy az ebben az időszakban, a szeretet ünnepe okán megvásárolt dolgok mekkora hányada végzi a kukában, polcok mélyén vagy kering évekig továbbadott ajándékként. Egyszóval lesz, lett kidobott pénz, elégetett, rosszul hasznosuló erőforrás. Vagy kár, ami jóval kisebb lenne, ha immár az év hatoda nem arról szólna, hogy a szeretet ünnepe miatt költsünk, költsünk, még többet költsünk.

Azt hiszem átestünk a ló vagy a rénszarvas másik oldalára. Ami nálunk nem példanélküli. Lassan így vagyunk a munkaszünetekkel is. Karácsony előtt, két ünnep között, Újév után van körülbelül két hét, amikor lényegében leáll az ország. Intézmények zárnak be az ünnepekre hivatkozva, lehetetlen bármit elintézni, lutri bárhová elmenni, ráadásul január első két hetében még mintha kómában ténferegne az egész ország. De nem jobb a helyzet az átrendezett szabadnapokkal, a megtoldásra inspiráló hosszú hétvégék környékén sem. A nyárról nem is beszélve, ami nagyjából két hónap pauzát jelent az ország működésében. Tehát nem elég, hogy két hónapig extra módon vásárolunk, költünk, legalább másik két hónapban meg nem működünk, nem termelünk. Micsoda jólét. Mekkora luxus.

De vissza a karácsony címén elkövetett vásárlásösztönzéshez! Próbálom felidézni, hogy mikor szaladt el ennyire a ló vagy a rénszarvasok. Gyerekkoromban november végén maximum a csoki Mikulások meg a piros csomagok jelentek meg a boltokban. Az arany-, ezüst-, meg bronzvasárnapok okán talán a nyolcvanas években nyitottak ki először a hét utolsó napján is az egyébként már szombat délben bezáró üzletek. Mondom, nem emlékszem tisztán, de eleinte mintha a szolnoki karácsonyi falu is csak december 1-jén nyitott volna a művház környékén. Persze, lehet, hogy tévedek, és már régi rómaiak idején, Jézus születése előtt is két hónappal… Ez a világ rendje.

Ettől persze én még gondolhatom úgy, hogy az október végén induló karácsonyi „ünnepkör” büntetendő cselekmény. Ha rajtam múlna, advent első vasárnapja előtt megtiltanám mindenféle karácsonyi díszítés, reklám és vásárlásösztönzés használatát. Plusz a karácsonyi dalok nyilvános lejátszását. Még akkor is, ha netán novemberben nem későnyár, hanem hóval beköszöntő koratél lenne. Egyszerűen ezért, mert mindennek megvan a maga helye és ideje. Sopánkodunk, hogy felborult a természet rendje, és még novemberben is nyár van. De az természetes, hogy már szüret idején kitör a karácsonyi buli. És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy ebben nem kötelező részt venni. Ez pontosan olyan, minthogy a cigarettára sem mondhatom, hogy aki nem szívja, az nem is szagolja. A karácsonynak álcázott őrület sem kerülhető ki. Maximum Robinson a lakatlan szigetén tudná megúszni.

De én nem akarok Robinson lenni. Csak Advent elő vasárnapjáig szeretnék nyugalmat, és szimpla őszi hétköznapokat. Nem egy lakatlan szigeten. Esélytelen? Lehetetlen. Marad a morgás joga.

(Fotók: blogSzolnok Arhívum 2012-2016)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Áloműzők

Nem először írok arról, hogy belvárosi lakosként szeretném átaludni az éjszakákat. Miként arról sem, hogy az utcáról beszűrődő zajok miatt ez sokszor nem sikerül. Nem szeretnék elköltözni. Egyezkednék. Ha lenne kivel. Kérnék. Ha lenne kit. Emelem a toleranciaszintem. De meddig?

2010: Bringás kesudió

Valaki feldobta, hogy a járdán bringázókat hamarosan büntetni fogja a rendőrség. Eddig is megtehette volna. Ám a semmiből most lett hír. A téma nagyjából annyira fontos, mint a nyolcvanas években a kesudió körül kialakult vita az És-ben. Tehát szóljunk hozzá.

Fától a tavaszt

Ez most egy szentimentális blogbejegyzés lesz. Ami a tavaszról, az egyik kedvenc szolnoki fámról meg rólam szól. Nincs semmiféle mélyebb mondanivalója. És csak azért született, mert tíz év alatt először sikerült ennek a vérszilvának a virágzását elkapnom. Pár nap, és már nem ilyen lesz.

Nem ők! Hanem mi, közösen

Már csak a mi médiumaink és igazságaink, és az ő médiumaik és hazugságaik léteznek. Természetesnek vesszük, hogy nagyjából minden megoldható erőből. A lombnélküli lombkoronasétány ráég Magyarország össze polgármesterére, az ötletgazda valamennyi párttársára. Önveszélyesek vagyunk.