2025.12.1. (hétfő)

Mesélek az Árkád-sarokról (is)

Mesélek az Árkád-sarokról (is)

Dátum:

A Kulturális Örökség Napok (KÖN) keretében ismét rendhagyó tárlatvezetésre várom mindazokat, akiket érdekel a Nerfeld-, Centrum-, Árkád-sarok, azaz a Kossuth és a Szapáry utcák kereszteződésének története. Találkozzunk a júniusban kihelyezett tablóknál szeptember 21-én 10-kor!

Már a hely megnevezésével is bajban vagyunk. Az idősebbek Centrum-sarokként emlegetik, a nyolcvanas évek után eszmélők számára pedig Árkád, esetleg Árkád-sarok a szolnoki Szapáry és Kossuth utcák kereszteződése. Ma már nagyon kevesen vannak, akik esetleg Nerfeld-palotaként vagy a Nerfeld-sarokként utalnának erre a helyre, hiszen ez az elnevezés a második világháborút követően nagyon gyorsan kikopott a helyiek emlékezetéből. Elsősorban azért, mert az 1940 körül még 40 ezres Szolnokon a háború végére alig négyezer ember maradt, így tulajdonképpen a város mai lakóinak jelentős része 1945 után költözött ide, vagy a későbbi betelepülők leszármazottja. Aminek egyik hozadéka, hogy Szolnokra sosem volt jellemző a „gyüttmentezés”, vesztesége pedig, hogy sok közös emléket, elnevezést elmosott az idő. A Szolnok Múlt Tár ez utóbbival szeretne egy kicsit szembemenni.

Régi álmom volt, hogy vigyük utcára Szolnok történetét. Az év elején ehhez kiváló partnerekre találtam a Szolnok Városfejlesztő Zrt-ben, a vezetőjében, Csatári Istvánban és mindenre elszánt kollégájában, Kmezic Dianában. Nekik is köszönhető, hogy a lassan másfél évtizede gyűlő képeslapjaimból, fotóimból és térképeimből, illetve nagyon sok lelkes lokálpatrióta – Nagy Zsolt, Kardos Tamás, a néhai Danka István – kincseiből, illetve a Szolnoki Levéltár anyagaiból elkészülhetett a Szolnok Múlt Tár első darabja. Az Árkád utcafrontján eddig „csúfosan” álldogáló oszlopokra még a Múzeumok Éjszakáján került fel az a 28 tabló, ami az ottani kereszteződés környékének múltját igyekszik bemutatni. Ami nem készülhetett volna el a Tomart lelkes és precíz kivitelezői munkája nélkül.

Ez a kereszteződés a XVIII. századtól lett fokozatosan a belváros része. Volt ez a Molnár utca vége, majd Szolnok korzójának, a Szapáry útnak az eleje, hogy aztán előbb csak Ságvári út, majd körút legyen belőle, idővel pedig újra a néhai miniszterelnök nevét viselje. A rá merőleges utcák elnevezése sem volt állandó. A mai Kossuth utca például 1950 előtt Gorove István nevét viselte, azé a politikusét, aki sokat tett Szolnok megyeszékhellyé válásáért. De a Baross utca se mindig emlékeztetett a „vasminiszterre”, majdnem negyven éven keresztül egy XX. századi görögre utalt az elnevezése. Ám, ha már erről a kereszteződésről és nevekről beszélünk, említsünk néhány szolnokibb személyt is: Kádár, Kindlovics, idősebb és ifjabb Nerfeld Ferenc, vagy éppen Szigeti Henrik. Akik valami módon mindannyian kapcsolódnak e kereszteződéshez és múltjához.

A Szolnok Múlt Tár első darabját még a Múzeumok Éjszakáján adtuk át az Árkád oszlopain. Az akkori „tárlatvezetésen” is megmutattam például Szolnok első, fotón megörökített bringását. Vagy éppen azt a képet, amelyen Lyndon B. Johnson – az USA 36. elnöke – karikatúra figurája vezeti láncon az akkori NATO tagországok első embereit. De beszéltem a város fényreklámjairól, és arról a meg nem valósult rémálomról, ami a mai Árkád helyére egy 24 emeletes toronyházat tervezett. Sőt, néhány városi legendát is próbáltam lerombolni, például a szecessziós Kereskedelmi Bank épületének pusztulásáról, vagy arról a bizonyos 1969. április 11-ei tűzről, ami után még bő évtizedig lakott volt a Centrum-sarok épülete.

És vannak még történeteim. Vannak még érdekességek Szolnok múltjában. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy rendhagyó „tárlatvezetésen” mutassam be a Szolnok Múlt Tár első darabját az Árkád alatt. A Kulturális Örökség Napok (KÖN) keretében ezért újra invitálok mindenkit a Nerfeld-, Centrum-, Árkád-sarokhoz. Szeptember 21-én 10 órától ismét mesélek az ott látható régi fotókról, képeslapokról, térképekről, azaz Szolnok elmúlt százötven-kétszáz – de még az is lehet, hogy több – évének történetéről. Tartsanak velem!

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A gyógyítás helyei és eszközei

Kevés közintézményünk van, amelyik olyan gondot fordítana múltjának a megismerésére és feldolgozására, mint a Hetényi Géza Kórház, amely alapításának 120. évfordulóját kamara kiállítással is ünnepeli az Aba-Novák Kulturális Központ emeleti galériáján. Hely- és orvoslás történet sok érdekességgel.

A szolnoki zártkertekhez is

Egy doktori dolgozat is lehet letehetetlen olvasmány, főleg, ha megtaláljuk benne a szolnoki párhuzamokat, illetve néhány itteni kérdésre is választ ad. Márpedig Vigvári András tavaly megjelent Zártkert-Magyarország című munkája sok tekintetben ilyen. És kulcs lehet a szolnoki zártkertekhez.

Elveszített időérzék

Maszahiro karnagy úr úgy irányította zenekarát, mintha két kézzel szórta volna közéjük a hangokat. A Nagyvárad Táncegyüttes szomorú arcúra festett táncosai pedig életre keltették mindazt, amit Mozart hallott. Negyedszer is vastaps zárta az új évi Tánckoncertet a sportcsarnokban.

Izgalmas történetek nyárra

Nyáron olyan könyvet kell olvasni, amit bármikor letehetünk anélkül, hogy aztán nehéz lenne újrakezdeni. Nem kell, hogy magvas gondolatokkal traktáljon, csak szórakoztasson, lekössön és kikapcsoljon. Benedek Szabolcs Vérgrófja ezeknek a kívánalmaimnak kiválóan megfelel.