– Őszintén megmondom, eleinte kételkedtem abban, hogy működni fog az állandó piac mellett egy ilyen vásár. Mivel lehetett az első árusokat idecsábítani?
– Azzal, ami ma is az egyik legnagyobb erősségünk. Ez nem egy szimpla piac vagy vásár, hanem egy kulturális rendezvény, ami mögött ott az Aba-Novák Agóra csapata és tapasztalata. Ez az első rendezvénynél is biztosítékot jelentett arra, hogy nemcsak árusok lesznek a téren, hanem vásárlók is. Annak ellenére, hogy szakadt az eső és csak tizenöt árusunk volt, nem vallottunk szégyent, lett folytatás. Ehhez persze komoly segítséget jelentett az első évben, hogy az Agrárkamara támogatta a résztvevőket, akik így ingyen tudtak megjelenni a vásáron. Ez kellett ahhoz, hogy a termelők és a vevők is megszokják a rendezvényt, és ma már a legtöbb árusnak állandó helye, visszatérő, törzsvásárlóik vannak, és a látogatók is keresik a kedvenc termékeiket és termelőiket.
– Honnan jött maga az ötlet?
– Amikor elkezdtük, akkor már több helyen voltak az országban már olyan rendezvények, ahol a vidéki ízek, a családi gazdaságok termékei, a tartósítószerek nélküli áruk, a helyi kézművesek munkái domináltak. Azt gondoltuk, hogy Szolnok belvárosában is működhet egy olyan vásár, ami a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, vagy legfeljebb a Szolnoktól ötven kilométerre termelő családi gazdaságok termékeit vonultatja fel. Az elmúlt hét évben száz termelővel, kézművessel alakult ki kapcsolatunk. Van egy kemény mag, akik minden hónapban eljönnek, és vannak olyanok, akik a termékeik miatt csak bizonyos időszakokban vannak itt. A következő Helyi termékek vásárán, március 12-én, minimum hetven árus lesz, de akár több is, mert sokan az utolsó pillanatban döntik el, hogy mégis jönnek.
– Min múlik, hogy ki lehet jelen a vásáron? Vagy az, hogy egy-egy termékből hány standon válogathatunk?
– Az elsődleges szempont, hogy valóban saját készítésű terméket kínáljon az árus, ne viszonteladó legyen, és természetesen legyen előzetesen leadott jelentkezése nálunk. Szempont az is, hogy az évek óta itt árusító termelőknek ne teremtsünk konkurenciát, ezért sincs tíz mézes vagy hentes. Nekünk az is fontos, hogy az árusok is elégedettek legyenek.
– Akkor se lehetnének többen az árusok, ha bővülne a terület, vagy sűrűbben lenne Helyi termékek vására?
– Mi egy kulturális intézmény vagyunk nagyon sok egyéb programmal, és egy-egy vásár előkészítésén is akkor kezdünk dolgozni, amikor az előzőt befejeztük. A Hild téren még vannak szabad helyek, ahova tudunk még új standokat elhelyezni.
– Vannak erősebb hónapok, vagy nagyjából egyforma a forgalom?
– A februári Városi disznótoros és az októberi Dunszt, Helyi termékek ünnepe kiemelt rendezvénye a vásárnak, ami általában az eladók és a látogatók számán is meglátszik, de ugyanez igaz a húsvét és a karácsony előtti vásárra is. Ilyenkor előfordul, hogy az árusok készletei a 13 órás zárás előtt kifogynak.
– Molnár Katalin (a mellékelt képen jobb oldalon) kolléganőjével a fő szervezői a Helyi teremékek vásárnak . Önöknek mikor indul egy ilyen vasárnap?
– Vasárnap reggel hat órától egy 10 fős csapat dolgozik azon, hogy nyitásra minden a helyére kerüljön.
– És a szervezőknek lehet kedvence?
– Rendszeres vásárlója vagyok a házi tepertőnek, a füstölt szaláminak, a kézműves sajtoknak és a méznek. Isteni a szandai házikenyér, szeretem a jászladányi céklalevet is, és a házi süteményeknek, de gyümölcsleveknek, szörpöknek is nagyon nehéz ellenállni.
– Hány helyről érkeznek az árusok.
– Jelenleg harminc településről, de minden hónapban érkeznek újabb jelentkezők, újabb településekről.
– És mit lehet tudni a vásárlókról?
– A pontos számukat nehéz megmondani, de szerintünk az idei disznótoroson legalább kétezren megfordultak a téren. Mivel közben a Tourinform iroda is nyitva van, tudjuk, hogy vannak érdeklődő turisták is. A standok között járva pedig látjuk, hogy a környező településen élők is bejönnek vásárolni. Egyre több a kisgyermekes család is, hiszen a vásárlás mellett szórakoztató hagyományőrző programokat kínálunk hónapról hónapra.
(Fotók: Aba-Novák Agóra)
