2025.08.27. (szerda)

Szolnok 900 (21.): Jubileum Skodával

Szolnok 900 (21.): Jubileum Skodával

Dátum:

Az akkor még csak a negyvenes évei közepén járó Tisza szálló kétszer is felkerült arra a Budapesten szerkesztett képeslapra, amely Szolnok első írásos említésének 900 évfordulója tiszteletére, a város ünnepi címerével jelent meg. Több hasonló képeslappal és egyéb kiadvánnyal együtt.

A mából már kideríthetetlen, hogy a fővárosban székelő Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál ki és milyen alapon szerkesztette az egyes városokról, így Szolnokról is megjelenő képeslapokat. A piacra került kisnyomtatványok alapján az azonban egyértelmű, hogy a megyeszékhelyekről és a jelentősebb turisztikai helyszínekről éves terv szerint jelentek meg képeslapok. Az más kérdés, hogy ezekhez a kiadványokhoz nem minden esetben használtak friss fotókat, így néhány éves vagy akár régebbi képek is megjelenhettek új anzikszokon. Az is biztosnak tűnik, hogy a kiadó szerkesztői vagy döntnökei kapcsolatban lehettek a településekkel, vagy legalább érkezhettek tőlük később akceptált kérések, hiszen Szolnok első írásos említésének 900 évfordulója alkalmából is több képeslap jelent meg. (Az itt bemutatott a harmadik, amiről ebben a sorozatban írok.)

Úgy tűnik, hogy a budapesti szerkesztők – talán költséghatékonyság miatt – ismét nem gondolkodtak új felvételekben, amikor eldőlt a mellékelt négyképes anziksz nyomdába adása. Legalábbis a négy felvétel közül három – jelen tudásom szerint – korábban már megjelent nemcsak önálló képeslapként, de könyvborítóként illetve könyvillusztrációként is. Az egyetlen kivétel a lap jobb felső felvétele, ami vagy a vízügyesek egykori épületének tetejéről vagy az Aranylakat teraszáról örökítette meg a belvárosi Tisza-partot, lényegében az akkori Marx (ma Verseghy) park alatt. Hogy legfeljebb csak néhány éves felvételről van szó, azt leginkább a katonai tízemeletes mutatja, amit a hatvanas évek végén adtak át. Azt hiszem, nem ezt, és még csak nem is a Tisza szállót, hanem a folyót és a még fás árterét szerette volna megörökíteni az ismeretlen fotós. Persze nem kizárt, hogy ebből a felvételből is lett önálló képeslap, én mindenesetre még nem találkoztam vele.

Nem úgy, mint a bal felső felvétellel, ami a színház sarkától mutatja az akkor legfeljebb 46-47 éves Tisza szálló központi tömbjét. Csak összehasonlításképpen: a fotózás idején a város elsőszámú hotelje nagyjából annyi ideje állt, mint jelenleg az Aba-Novák Agóra régi tömbje, ugyanakkor fiatalabb volt, mint ma a Pelikán szálló. A kép tekintetében ezeknek persze nem sok jelentősége van, talán sokkal érdekesebb az épület mélysárga színe, ami akkoriban szinte minden műemlékünkre és régi épületünkre jellemző volt. Nem biztos, hogy igazam van, de régi fotók alapján nekem úgy rémlik, a szolnoki városháza tanácsháza korában is ilyen színben pompázott, amikor ez a képeslap megjelent.

Számomra igazi csemege a jobb alsó sarokba került felvétel a Szolnoki Galériává lett zsinagógával és a mellett parkoló fehér 100-as Skodával. Leginkább azért, mert úgy tűnik, kevés ennél többször felhasznált fotója van a Kádár-kori Szolnoknak. A galéria állapota, illetve a Skoda miatt ez a kép valamikor 1972-1974 között készülhetett, és valamiért annyira megszerették a különböző szerkesztők, hogy szerintem egymástól függetlenül is többször felhasználták. Az biztos, hogy volt belőle önálló képeslap, felbukkant mozaiklapokon, de a Szolnok megyéről szóló könyv borítójához is ezt a felvételt használták, sőt, emlékeim szerint, könyvillusztráció is lett belőle. Ezek után persze már csak az a kérdés, hogy kié volt az a fehér Skoda?

Sajnos nem tudom, hogy e képeslap szerkesztője milyen elvek vagy koncepció alapján válogatta a képeket. De úgy tűnik, a város szocialista fejlődéséből jóval kevesebbet akart megmutatni, mint a másik – a blogSzolnokon már bemutatott – két mozaiklap összeállítója, hiszen a katonai tízemeletesen kívül minden egyéb, ami ezen az anzikszon látható, a második világháború előtt épült. Nem próbált sem a megyeszékhely, sem a katona- vagy vasutasváros, sem a közlekedési vagy oktatási központ felé közelíteni, talán csak a képek szépsége motiválta. Szerintem ezért került a bal alsó sarokba Szolnok máig legrégebb óta ugyanazon a helyen álló, emberalakokat ábrázoló szobra, a Damjanich-emlékmű. Aminek persze a mából nézve van némi bája: a városból rég eltűnt lámpák, meg a lassan elkopó, az emlékművel szemben álló, piros deszkás padok. De hát az 1975-ben 900 éves jubileumát ünneplő városhoz ezek is hozzátartoztak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (32.): Bajcsy-Zs. u.

Viszonylag rövid, talán nem is szép utca. Ugyanakkor Szolnok egyik kapuja. Ráadásul a párhuzamosan futó három útjával igazi közlekedési csemege. Ha pedig azt is hozzáteszem, hogy névváltozása szorosan kötődik egy történelmi fordulathoz, akkor különösen érdemes róla beszélni.

A nem lett piac és mozi

Szolnok új városközpontjának 1969. november 4-én publikált terveiből sok minden nem valósult meg, miközben az új vásárcsarnok egész részletesen szerepelt a dokumentációban. Az álom piac a mai plázaparkoló, a mozi pedig a művelődési ház helyén lett volna.

Utcasoroló (14.): Táncsics utca

(NYÁR) Azon utcáink egyike, ahol biztos, minden szolnoki többször megfordul, de az is valószínű, hogy az ide látogató idegenek is koptatják a kövezetét. Bár Szolnok egyik legismertebb és legrégebbi utcája, az elmúlt száz évben mégis csak három neve volt. Bő hatvan éve viseli Táncsics Mihály nevét.

Szolnok 900 (9.) Emlékkönyv (1.)

A fektetett A4-es, piros műbőr borítójú kötetbe öt alkotó tizenöt szolnoki grafikája került. A szocializmus előtti Szolnokból hét képen találni részletet, de a grafikákat elválasztó selyempapírra írt címek persze másra utalnak. Aranybetűkkel írt cím szándéka szerint emlék a 900 éves városról.