Kinek áldás, kinek átok. Először a legendás étterem, aztán a fürdő, majd a hotel és a fagyizó nullázódott le a szolnokiak számára a Tisza szállóból. Persze lehet, hogy nem ilyen sorrendben, de ez talán nem is fontos. Mert a sor végére értünk: ismét száraz a kifolyó, amihez sok szolnoki járt "áldásért". Pedig talán ebben az esetben is igaz lehetne: "ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza".

Úgy tűnik, nemcsak építeni, de fenntartani sem tud ez a város. Még presztízsberuházásként épített jelképeket sem. Arról már sokszor volt szó, hogy a mindössze 14 éves Tiszavirág-híd rámpái lassan szétesnek, de sajnos érdemes egy pillantást a Tiszaliget felőli virágágyásokra is vetni. Tudom: méhlegelők. Vagy sem karbantartani, sem felújítani, de még kapálni sem tudunk. Bár az is lehet, hogy csak prezentálni akarjuk, ha nem változik semmi, milyen sors vár a drága beruházásainkra.

Az a két energiaitalos doboz nem hanyag szemetelés következtében került a Szapáry úton található szobor mellé. Bár, ha jobban megnézzük, nem nagyon lógnak ki az igénytelen környezetből. Hónapok óta lelógó kábel, évek óta festetlen, koszos fal. Így tényleg nehéz a szemére vetni bármit is a vicces kedvű "szemetelőnek". Főhajtás Szolnok aranykorának egy nagyszerű alakja előtt 2022-ben.

A Szapáry útról az úgynevezett Árkádok mögötti parkolóhoz vagy a Magyar utcához egy "dupla kapun" keresztül vezet az út. Viszont, ha nem a megfelelő átjáróba hajtunk be, könnyen szemben találhatjuk magunkat egy másik autóssal. Ezért van ott egy behajtani tilos tábla. Ami most is ott van, csak rossz fele néz, kikukucskál a Szapáry vége felé. Az elsőbbségadás kötelező tábla meg követi "tekintetével". Továbbra is "olcsó játék hülye gyerekeknek" Szolnokon a KRESZ-táblák elcsavargatása. De lehet belőle gondatlan vagy szándékos veszélyeztetés is.