Vagy szolnoki dzsungel? Netán égig érő csalitos a város közepén? Ki tudja, mit rejt a mélye? Vadállatokat? Tündéreket? Szemetet? Patkányokat? Persze magánterület. Ehhez is mi közünk? Hát van azzal valami baj, ha Szolnok főutcájától és egykori korzójától háznyira pár év alatt, a néhai kertmozi, meg az első autószalon helyén a gondozatlan, gyomos telekből egy szabályos kiserdő lett? Szerintem: van. Bár a Sütő utca összképén nem sokat ront.

Le a kalappal a Szapáry út felújítása előtt. Aki emlékszik a töredezett járdákra, évtizede pusztuló beton virágtartókra, a kikopott, gazos virágágyásokra az biztos, hogy értékelni tudja a változást. Ami majdnem 100%-os. Hiszen a ronda, rozsdás közműszekrényeket ezúttal se sikerült eltüntetni vagy felújítani. Így továbbra is figyelmeztetnek arra, hogy ki és mekkora úr a városban. Persze "társadalmilag felelős" szolgáltatóként.

Lehet, hogy guinness rekordnak kellene bejelentenünk a Mártírok útja végén, a néhai papírgyár közelében álló hét darab, évek óta csak fehéren villogó vasúti jelzőlámpát. Amelyek ki tudja, mikor "láthattak" utoljára mozgó vonatot? Talán vannak még közöttünk olyanok, akik a hét lámpa bármelyikét látták tilosat jelezni. Vajon ki fizeti ezt a hét fehér villogást?

Tudom, hogy két külön intézmény. Azt is, hogy nem ugyanaz a fenntartójuk. Miként azt is láttam, különböző időben zajlott a két épület hőszigetelése. Szóval az objektív okokat értem. Szubjektív szellememmel azonban nem tudom felfogni, miért nem lehetett a Tiszaparti sétányon egymás mellett álló, két középiskolát egyformára burkolni. Nem attól vannak, hogy különböznek.