Már megszoktam, bár elfogadni sosem fogom, hogy nálunk soha, semmire nincs pénz. Pedig a lassan elpusztuló bíróság felépítésére 1891-ben futotta. Az emeletráépítésre 1924-ban futotta. Valamikor a rendszerváltás előtt a felújítására futotta. Ez az épület adott helyet levéltárnak, egyetemnek, ügyészségnek és bíróságnak. Azaz történelmünk fontos része. De mi a jövő, ha nem futja a múltra?

Vagy a tervezés volt hibás? Vagy a költségvetés nem stimmelt? Vagy a kivitelezők nem végezték rendesen a dolgukat? Talán egyszer kiderül, és nem csak a győzelmi jelentéseket kell olvasgatnunk, amikor talán egy évvel a munkakezdés és hárommal a projekt bejelentése után átadják a szandai Gátőr utcát, ami olykor a hetvenes években jobb állapotban volt, mint e beruházás kezdete óta. Egyszer megtudja a város, hogy az elhúzódó beruházás plusz költségeiért ki a felelős? Mert, hogy ki fedezi, az sejthető.

Egyszerűen nem hiszem el! Nincs mentség és magyarázat. Mostantól vagy rettegünk az ilyesmit elkövető primitívektől, vagy felvesszük a harcot, és megmutatjuk, hogy legyőzhetetlenek vagyunk. A Tisza-part be van kamerázva. Az árvíz miatt nem sokan mentek le az utóbbi napokban a partra. A betűk alapján nem kezdők pusztítottak, tehát sokan ismerhetik őket a városban. Kíváncsian várom, mire jut a rendőrség. Vagy lesz-e valakinek annyi a pucájába, hogy feldobja őket. Büntetlenül nem maradhat.

Minden bizonnyal köztisztasági szakembert és városmarketingest sem képeznek Szolnokon, így a város főterén - a néhai Múzeum étterem helyén - lévő Szakmák palotájába napok óta csak széttaposott galambszaron és sáros levélmaradványokon keresztül lehet(ne) bejutni. Van kedve bárkinek egy ilyen igényes helyen szakmákról és tanulási lehetőségekről érdeklődni? Bár lehet, hogy nem is az adott szakmák hiányoznak, csak egy söprű, némi víz, a példamutatás és a szándék. Vagy maga a csoda?