2025.08.27. (szerda)

Kettő az egyben?

Kettő az egyben?

Dátum:

Nem lehet könnyű a kevés világhíres magyar írók egyikének unokájaként létezni. Főleg, ha a leszármazott késztetést érez arra, hogy a nagypapa rengeteg tanulmányban és könyvben feldolgozott életéről újabb kötetet publikáljon. Sárközi Mátyás átfésült könyve nem több, mint érdekes.

sarkozi2A Londonban élő Sárközi Mátyás Molnár Ferenc egyetlen lányának, második házasságából származó unokája. A Liliom, a Játék a kastélyban vagy éppen a Pál utcai fiúk által világhírűvé lett magyar író életét és munkásságát számtalan könyv és tanulmány dolgozta fel azóta, hogy a múltszázad elején első regényét publikálta, vagy éppen az ötvenes évek derekán, New Yorkban elhunyt. Molnár Ferenc ma is az irodalomórák tananyaga, színházaink kedvelt szerzője, regényei pedig időről időre kézbe veendő kötelező olvasmányok.

Éppen ezért Molnár Ferencről sok újat nem lehet mondani. Maximum néhány féltve őrzött családi legendát, amelyeket évtizedek távlatából már nem akarnak rejtegetni a leszármazottak, mondván, a nagypapa szobrát azok már nem rombolják. Sárközi Mátyás Színház az egész világ című kötete ebből sem kínál sokat, vagy éppen jelentőset.

Sárközi néhány évvel ezelőtt már publikált, és most kissé átdolgozva megjelentetett könyve lényegében két könyv egy cím alatt. A Színház az egész világ első fele Molnár Ferenc regényes élete cím alatt a híres író életét meséli el születésétől a haláláig. Pontosan megtudjuk, hogy mikor melyik műve született, éppen kinek udvarolt, milyen klasszikus bemondásai hangzottak el, merre jár a világban, milyen volt vagyoni helyzete. A mesét kortársai naplórészletei, Molnárról szóló tanulmányokból és könyvekből vett idézetek, és néhány személyes emlék, továbbá családi legenda támasztja alá. A Sárközi által megírt Molnár életrajz kedvesen szórakoztató, és nem egy túlfűtött tudományos dolgozat.

És ennek a könyvnek itt kellene véget érnie.

Ám a kötet egy második könyvet is tartalmaz. A Liliom öt asszonya cím alatt futó rész nem más, mint a Molnárhoz kapcsolódó szemelvények gyűjteménye: naplók, regény és színmű részletek, tanulmányok. Igaz, nem mindig egyértelmű, hogy az adott szöveg kinek a tollából, hol, mikor és miért keletkezett, ahogy az sem, hogy Sárközi miért tartotta fontosnak éppen ott idézni. Ennél azonban jóval bosszantóbb, hogy a szemelvényekben újra és újra feltűnnek a könyv első felében olvasott történetek, nem egyszer ugyanazokkal a szavakkal elmesélve. (Tehát Sárközi simán plagizált, és feledkezett meg források megjelöléséről.) Sőt, a szemelvények között is találunk olyanokat, amelyeket néhány oldallal korábban már olvastunk. Mintha csak szándékosan ismételtetnék az olvasóval, hogy azokat alaposan bevésse az agyába.

Miért? Miért kellett egy könyvben kétszer elmesélni ugyanazt a történetet? Miért nem volt ennek a könyvnek egy gondos szerkesztője, aki kiszedi az ismétléseket, és elhelyezi a forrásmegjelöléseket? Miért?

Miért vettem meg, és olvastam el? Mert szeretem Molnár Ferencet.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A besúgó szolnoki fénytörésben

A nyolcvanas évek közepén már szolnokiként talán máshogy emlékszem a rendszerváltás előtti időszakra, mint a főváros belső kerületeiben élők. Besúgó nem voltam, és azt sem tudom, jelentettek-e rólam, viszont az biztos, hogy az HBO első hazai fejlesztésű sorozata, A besúgó nekem nagyon bejön.

Maradj otthon mozi: A szocializmus királysága

Erdőss Pál Adj király katonát! című játékfilmje egy olyan alkotás, aminek legalább két részletével, mint dokumentumfilmmel találkoztam azelőtt, hogy magát a filmdrámát láttam volna. Ráadásul olyan zenei ritkaságok bukkannak fel benne, mint néhány korai Neoton dal angol verziója.

Arc nélkül, nem arctalanul

A Jókai utca elején működik a város egyetlen magángalériája, ahol ezekben a napokban nagyjából százötven műtárgy tekinthető meg. Köztük Fazakas-Koszta Tibor tizenhárom különleges festménye. A galéria tulajdonosát hallgatva úgy tűnik: ez nemcsak üzlet, hanem misszió is.

A valóság a legjobb meseíró

Az utolsó emberevők, a rá bízott rabnővel megszökő fegyőr, egy tajtékpipáért folytatott per. Csak néhány azok közül a történetek közül, amelyek nem egy Móricz vagy Móra novelláskötetben, hanem A szolnoki törvényszék története a sajtó tükrében című könyvben jelentek meg.