2025.08.27. (szerda)

Kié a járda?

Kié a járda?

Dátum:

Csak, amíg zajlik az építkezés! Addig lesz összetörve a járda. De nekem mi közöm más építkezéséhez? A járda közterületen található, a város pénzéből épült, és most valaki személyes érdeke, haszonszerzése miatt van összetörve. És félek, marad is így sokáig. Mert meddig tart egy építkezés? A Sütő utcai például éppen áll. Szolnokon ezt lehet? Szolnokon ez a természetes? A lakók vagy egy lakó érdekes számít?
Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Pusztuló legenda

Az évek óta pusztuló, egykori Tüdőkórház főbejárata mellett enyészik el ez a míves zászlótartó. A munkás, paraszt és értelmiségi összefogást szimbolizáló középső alkotás felett talán a poraiból mindig feltámadó, Szolnok címerállatának választott pelikánt láthatjuk. Törött szárnnyal. Ami sajnos a volt tüdőkórház előtt arra is utalhat, hogy bizony van, ami Szolnokon ma csak legenda.

Közterületi turkáló

Igen! Ez a kisebb szeméthalom a város főterétől 20 méterre, az 1-es számú irodaház Jókai utcai sarkánál foglalta a közterületet az előző hétvégén. Hogy miként kerülhetett oda, nem tudom. Akár jótékonysági küldemény vagy szimpla szemetes zsák is lehetett eredetileg. Biztos van valami oka annak, hogy pont ezen a helyen lett Szolnok "dísze". A magyarázaton azonban még dolgoznom kell. Számomra érthetetlen.

Hol a hiba?

A belvárosi templommal szemben gyönyörűen felújítottak egy régi szolnoki házat. Az utcafrontra tetszetős ereszcsatornákat tetetett az építtető. Hiba volt? Nagy a baj, ha igen. Mert a hiba nem nála van. Ha el akarták lopni, miért hagyták félbe? Ha csak rongálni akartak, miért nem tört el a kezük? Hol a hiba?

A Tisza vize

Kinek áldás, kinek átok. Először a legendás étterem, aztán a fürdő, majd a hotel és a fagyizó nullázódott le a szolnokiak számára a Tisza szállóból. Persze lehet, hogy nem ilyen sorrendben, de ez talán nem is fontos. Mert a sor végére értünk: ismét száraz a kifolyó, amihez sok szolnoki járt "áldásért". Pedig talán ebben az esetben is igaz lehetne: "ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza".