Csak egy apró csavar. A fa úgysem szól. Jobb lenne, ha szétdobálnák a csikket meg a szemetet a fa körül? Tekinthetjük ezt recycling-nak is, hiszen ez a kukává lett konzervdoboz végezhette volna egy kukában is, aztán meg egy szeméthegy gyomrában, ahol évszázadok alatt bomlik le. Most tényleg ez a legnagyobb baj? Milyen kép? Nehogy már ez az apró doboz rondítson bele a városképbe! Tudjunk már viszonyítani! Jóvanazúgy.

Három nappal az ünnep után, egy játszótér, egy templom és egy iskola háromszögében, tomboló kánikulában, még mindig ott sorakoznak a budik a Verseghy előtti parkban. A szagot már vágni lehet. Ahogy a Rózsakert sarkánál is. A bűzön kívül mindenki szabin?

És vérlázító. Vannak kiállítások, amelyeknek olyan mélyen van a színvonala, hogy nem szabad róluk írni. Az Agórában látható Magyar rocklegendák a kétes eredetű fotóival, kisiskolásokat megszégyenítő installációival, jó ízlést sértő festményeivel, érthetetlen koncepciójával minden eddig látottat alulmúl. Ezt így ne lehet, nem szabad. Ez méltatlan a helyhez, a magyar rockzenéhez és a megidézett zenészekhez, akik csak eszközei egy elszabadult hajóágyú magamutogatásának. Kerülendő!

Ez a Szapáry utcai ház az előző századfordulón már Szolnok korzóján állt. Ez a Szapáry utcai ház jövőre már biztosan nem lesz a helyén. Mint oly sok régi szolnoki ház, ez is menthetetlenségig pusztult. A magántulajdon védelmében. A helyi önkormányzat és polgármesteri hivatal tehetetlensége miatt. A szolnokiak "ráhagyásával", a szolnokiak szégyenére. Milyen lehet a jövője egy pusztuló városnak?