A Belvárosi Nagytemplom lassan 270 éve áll. A református is bő 110 éve. De a Városháza ugyancsak bőven túl van már 130-on, és az iskoláink többsége is közelít az ötvenhez. Mit tudhattak elődeink? Nekik miért sikerült tartós épületeket létrehozniuk? Hol lehet a baj, hogy a Pelikán Bevásárlóközpont alatti buszpálya-udvart félig le kellett zárni? Ja, és a plusz költségeket ki fizeti? Vagy nem hibázott senki, csak az anyag, ami 10 év alatt elfáradt?

Volt idő, amikor a nagyvállalatok még figyelmet fordítottak például arra is, hogy a dolgozóik viszonylag normális - azaz emberi - körülmények között ingázhassanak. És ebből kifolyólag viszonylag zárt buszmegállókat építettek. Az egyik ilyen utolsó mohikán a Besenyszögre vezető út mellett szolgál és pusztul. Milyen jó lenne megmenteni, már csak a tetején lévő egykori céglogó miatt is.

A KRESZ táblák által meghatározott szabályok betartásához vajon szükséges-e Szolnokon metszőollót és fűrészt is a gépkocsiban tartani? Persze azt is kérdezhetnénk, kinek a dolga a városban a közlekedési táblák láthatóságának a biztosítása? Magyarul: ki a táblák gazdája? A könyvtár sarkánál lévőnek úgy tűnik, senki. Mert nem csak észrevehetetlen, de elképesztően szutykos is. Ám a helyén van. Büntetni is lehet miatta. Hajrá!

Tudom, nekem kellene megértőnek lennem, és persze sajnálni, hogy vannak, akiknek a kukák áttúrásával kell foglalkozniuk. De velem ki toleráns, amikor a szemétszállítás reggelén legalább öten túrják át (szét) a ház elé kirakott kukákat, szakadnak a szemeteszsákok, emiatt az edény belseje úszik a dzsuvában, a kukák környéke meg olyan, mintha oda dobáltuk volna a szemetet? Nem lehetne, csak próbából, az én igényeimet is tolerálni? Az elfogadhatatlan, hogy én a kukámat a szemétszállítóknak helyezem a ház elé, akikkel erre szerződtem is, és másnak semmi köze a szemetemhez?