2025.12.1. (hétfő)

Jó döntés volt?

Jó döntés volt?

Dátum:

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

A szocialista városépítészetnek van Szolnokon néhány elképesztő „csodája”. A legborzasztóbb a színház mellé épített tízemeletes szörnyeteg, amelyről már többször megemlékeztem. Egy olvasói reagálásból tudható, hogy azt 1966-67 körül biggyesztették a helyére. Kellően elrontva ezzel a három templom Tisza felől ismert látványát. Az pedig egy eddig nem igazolt legenda, hogy a lakóház építésénél a katonai lobbi volt az erősebb a városinál.

A szocializmus éveinek másik nagy – ám félbe maradt – alkotása az Aba-Novák Kulturális Központ és környéke. A hajdani Baross utcai házak, illetve az egykori zsidó negyed helyén először a pártház – „fehérház” – készült el, majd sorban a Centrum, a vízügyi székház, az ANKK, a Palikán Szálló, a Skála, és itt megszakadt a sor. Egy korábban, az Albumban már közölt fotón jól látható, hogy milyennek álmodták a tervezők ezt a területet. Míg el nem fogyott a pénz, és nem maradt félbe az új városközpont kialakítása. (Lásd a Jászkürt utca megmaradt bérházát.)

A mellékelt képeslapot nézegetve jutott eszembe, hogy azért a Tisza és a Zagyva torkolatának átalakítása is nagy tervezői fantáziára és szépérzékre vall. Ezen a képen még látható az a parasztház, ami a mai „olajos házak” helyén egykor állt. Mivel a Zagyva-híd már jelenlegi formájában látható a képen, feltételezhető, hogy a Tisza-híddal egybekötött felújítása, tehát 1961 után készült a felvétel. Hogy mikor, nem tudom, de valaki biztos elárulja majd, hogy mikor is kerültek a torkolathoz az „olajos házak”. (Amelyben, ha jól tudom, Szolnok jelentős iparvállalatának, a Kőolajkutatónak a dolgozói kaphattak lakást.)

A két ház, a megerősített mellvéd ma már hozzátartozik a városképhez, sokan talán meg sem ismernénk a torkolatot ezek nélkül. De azért ezt a régi képet nézegetve felmerül a kérdés, hogy annak idején, jó döntést hoztak, akik megtervezték és engedélyezték ennek a két toronynak a felhúzását itt?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Volt egyszer egy zenepavilon

Többször hallottam már, hogy milyen jó lenne Szolnokra is egy zenepavilon, ahol hétvégenként zenekarok játszhatnának, szórakoztatva a város sétáló, korzózó közönségét. Mint régen. Lehet, hogy a húszas évek végén ez valóság volt, és a mai Rózsapark helyén állt egy ilyen pavilon.

Az Album 317. képe

Az ünnepek körüli munka- és szabadnapok átrendezése miatt a blogSzolnok szempontjából ez hétfő szombat. Ha pedig szombat, akkor illik új képet feltölteni az Album rovatba. Éppen 317. alkalommal. Egy olyan képeslapot választottam - szerintem 1908-ból -, ami jól mutatja, mit lehet szeretni ezeken a régi felvételeken.

Százéves századik

Klasszikus kép a száz évvel ezelőtti Szolnokról. Azokban az években készülhetett, amit a mából nézve a város aranykorának, a békeévek utolsó esztendőinek tekintünk. A Szapáry utca 1-től 7-ig egy kora tavaszi napon.

Újabb Szapáry és Szigeti

Ha anno nem kap engedélyt a Kereskedelmi Bank, hogy a Szapáry és a Gorove utcák torkolatához szecessziós bérházat építsen, valószínűleg nem marad fenn ennyi fotó Szolnok korzójáról sem. Mert Szigeti Henrik nem bérelhetett volna műtermet annak a háznak a második emeleten.