2025.12.1. (hétfő)

Három főszerep

Három főszerep

Dátum:

Nem gondolnám, hogy az Üvegcipő Molnár Ferenc legjobb színdarabja. Abban azonban biztos vagyok, hogy az Üvegcipőt műsorra tűzni már fél siker. Igaz, ha a színészek által hozzáadható másik fél nem jön össze, akkor bizony maga Molnár sem segíthet.

uvegcipo-2har_400A Kiss József rendezésében színpadra állított szolnoki Üvegcipőt azonban ez a veszély nem fenyegeti. Molnár Nikolett Irmája ugyanis éppen elég lenne ahhoz, hogy azt mondhassuk, a fiatal színésznő egyedül vitte el a hátán a darabot. Azonban ez így igazságtalan lenne, hiszen Radó Denise Adéljáról és Molnár László Siposáról is pontosan ugyanezt lehetne elmondani.

Az Üvegcipőt a három főszereplő bármelyikének tragédiájaként is el lehet játszani. A butácska, de őszintén szerelmes Irma éppúgy lehet a darab középpontjában, mint az öregedéstől megrémülő, csélcsap szerelmétől a biztos házasságba menekülni akaró Adél, vagy éppen a két nő között őrlődő, a maga nyugalmát védeni próbáló Sipos. Nem vagyok biztos abban, hogy Kiss József melyik megoldást választotta Szolnokon. Vagy egyáltalán maradt-e lehetősége a választásra.

Molnár Nikolett ugyanis olyan tökéletesen formázza a szerelmes cselédlányt, hogy egy pillanatig sem lehet háttérbe szorítani, mondatai, mozdulatai a darab motorjai. Ugyanakkor ott van mellette az Adélt alakító Radó Denise, aki szintén úgy van jelen a színpadon, hogy azt érezzük, övé a főszerep. Két vitathatatlan színész küzd a reflektorfényért a színpadon. És mellettük Molnár László – számomra – élete eddigi legjobb alakítását nyújtja a zsörtölődő férfi szerepében, ráadásul úgy, hogy minden megszólalásával magának követeli a főszerepet.

Nem mondom, hogy ez baj, hiszen nagyon szórakoztató a szolnoki Üvegcipő. Azonban a rendelkezésre álló idő nem biztos, hogy elég az összes molnári mélység megmutatására három főszereplővel. De ez legyen a legnagyobb bajunk.

uvegcipo-1se_400Főleg, hogy egy emberséges színházzal van dolgunk. Nem tudom, van-e még olyan munkahely, ahol öt évtized után is számítanak a már betegeskedő kollégára? Ahol az elesettet nem elfelejtik, hanem reflektorfénybe engedik. Sebestyén Éva évtizedeken keresztül volt Szolnok kedvenc színésznője. Számomra éppúgy örökre ő marad a Csárdás királynő, ahogy szüleim számára Honthy Hanna. Mert én Sebestyén Évával láttam először Kálmán Imre örökzöld operettjét 1986-ban. És Sebestyén Éva több mint öt évtizeddel azután, hogy először a szolnoki deszkákra lépett, szerepet kapott Kiss Józseftől. Igaz, Adél anyjának nem sok jelenet jut, de nem is az volt a fontos. Hanem az a taps, amit a tolószékben érkező színésznő már a belépőjekor kapott a szolnoki Üvegcipőben.

Azt hiszem, ezek azok a pillanatok, amikor a néző is azt gondolja: saját színháza van.

(A képek a Szigligeti Színház honlapjáról valók.)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A szolnoki színészek

Aki nem nézi meg Szolnokon az A salemi boszorkányokat, az ne mondjon véleményt a Szigligeti társulatáról. Régen volt olyan bemutató, amikor ilyen mély csend ült a nézőtéren. Számomra tényleg katarzist hozott Nagy Viktor rendezése és a szolnoki színészek játéka.

Nézz az (st)ég felé!

Hogyan van becsapva a szemem? Percekig mentem közelebb, távolabb, oldalaztam vagy koppanásig toltam a fejem a falig, hogy megfejtsem Németh Marcell stégjeit a Damjanich Múzeum folyosógalériáján. Az időszaki terem képeinél pedig türtőztetni kellett magam, hogy ne nyúljak hozzájuk.

Félrement kapcsolat

Ha a főhősnő autóval érkezik, a párbeszédekben viszont legtöbbször a repülés hangzik el, akkor a darab végén miért a vonat kattogása jelzi a távozását? De ez a legkisebb problémám a szolnoki Őszi szonátával. Sem a díszlet, sem a szereposztás, sem a szövegmondás nem lett darabbá.

Pogácsásék itt élnek

Két dolgot egészen biztosan tudok. Egy: Fehér Bélát olvasni kell. Kettő: A rendszerváltás regénye még nem született meg - lehet, nem is fog -, viszont a rendszerváltás környékének Magyarországát megmutató könyvek sorába el kell helyezni az Alszik a doki Betlehemben című kötetet.