Hónapokkal ezelőtt írtam ugyanebben a rovatban a bíróság épületéről. Pontosabban az impozáns épület mellett – szerintem – egykor tervezett, de aztán beépített térről. Azt a régi képeslapot nézegetve, az íróasztal mellett ülve, fel sem tűnt, hogy akkor még csak egy emelete volt a mai Dózsa György és Kossuth utca sarkán álló épületnek. Csak amikor ismét arra jártam, akkor döbbentem rá, hogy bizony a jelenleg éppen pusztulóban lévő épületre valamikor ráhúztak egy újabb szintet. De mikor?

A város egyik legnagyobb régi palotája a XIX. század végén épült. A XX. század elején készült, Szolnokot ábrázoló képeslapok egyik kedvelt témája volt a Gorove – ma Kossuth – utca, illetve a megyeházával szemben álló, úgynevezett palotasor ábrázolása. Ez utóbbi megjelölés a Varga mai épületétől az Arany János utca két sarkán álló, ma is gyönyörű épületekig húzódó házakra vonatkozott.

Addig jutottam, hogy a tanácsköztársaság idején készült szolnoki fotókon a bíróság épülete még egyszintes, tehát a ráépítés csak 1919 utána történhetett. De bizonyosan a második világháború előtt, hiszen van olyan képeslapom, amelyik Királyi törvényszékként jelöli a házat. Szuromi Pál jóvoltából ma már tudom, hogy a ráépítést nem a Tisza-híd körüli harcok, hanem a bíróság megnövekedett terhei tették szükségessé, és 1924-ben hajtották végre.

Ha ránézek a bővítés előtti és utáni képeslapokra, elcsodálkozom azon, hogy a tetőszerkezetet olyan pontosan emelték meg, mintha csak becsúsztatták volna alá a második emeletet. Pedig 1924-ben egészen biztos, hogy ez nem így történt. Valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy az egyébként kifejezetten szép épület karakteréhez tartozónak gondolták a tetőt, és fontosnak tartották, hogy azt ugyanúgy építsék vissza, ahogy a tervező évtizedekkel korábban megálmodta. Sőt, a Dózsa György utca felöli szárny középső részén lévő kupolaszerű tetővel is ugyanez ez történt.