2025.10.14. (kedd)

Strandfürdő

Strandfürdő

Dátum:

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A Tisza városi szakaszán soha életemben nem fürödtem. Sőt, így végiggondolva, annak is van már vagy húsz éve, hogy egyáltalán a folyóban fürödtem volna Szolnok közelében. A nyolcvanas évek végén még sokszor jártunk a rákóczifalvai szabadstrandra, meg Nagykörűbe, illetve valahová a Millér környékére. Egyik helyen se volt semmi kiépítve, csak homokos volt a part, könnyen le lehetett jutni, és a környékbeliek úgy gondolták, hogy akkor az ott a strand.

A mellékelt képeslap – szerintem – valamikor a harmincas években készülhetett. Mivel a fotón a standfürdőn kívül más épület nem látható, a házak alapján nem azonosítható be sem a felvétel pontos helye, sem az exponálás ideje. Csupán a képen látható felirat és a fotó színe alapján tippelek a képeslap korára.

Az is csak okoskodás, hogy ez a fürdő nem a Tisza jobb, azaz városi partján állt. Ezt azért gondolom, mert különben nem működtettek volna átkelőhajót a két part között, ahogy az a képeslap jobb szélén látható. Továbbá, ennek a fürdőnek valahol a nagy kanyar fölött kellett lenni, azaz inkább a belvárossal szemben, sem mint az ipartelepek túloldalán. Tippem szerint, valahol a mai vízirendőrség és a vízművek közötti szakasszal szemben, tehát valahol a Tiszaliget, vagy a mentetlen oldalán működhetett ez a régi Strandfürdő.

Ami láthatóan egészen kiépült pihenőhely lehetett. Látszik, hogy a folyón legalább két nagyobb, korlátokkal kerített stég várta a vendégeket, aki a partfalba vájt lépcsőkön juthattak le a Tiszához. A kép bal oldalán, a fürdő stégek mellett pedig mintha egy kishajó kikötő lenne. A homokos magas part tetején valamiféle fürdőház áll, aminek a két oldalán mintha kabinsor futna. És ha jobban megnézik a képet, látszik, vendégekből sem volt hiány.

Nem tudom, miért nem fürdünk Szolnoknál a Tiszában. Baselnél a Rajnában – ami jóval hidegebb, gyorsabb, és még sűrű hajóforgalmat is bonyolít – nemhogy fürdenek, hanem sportolnak is. Mi lehet az oka, hogy a Tisza fővárosában, egy fürdővárosban éppen csak az élő folyókban nem lehet fürdeni? Ahogy régen.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nem Baross, Gorove

Ez a még festett képeslap valamikor 1909 és 1924 között készülhetett, és elsőre bármilyen hihetetlennek is tűnik, Szolnok főutcáját ábrázolja. De nem a Baross utcát. A kép előterében álló házakból mára csak egy maradt meg, ahogy az az épület is eltűnt, aminek második emeleti ablakából a korabeli fotós dolgozott.

Épülget a Pelikán

Amilyen felesleges presztízsberuházás volt, olyan nehezen is készült el, a majdnem fél évtizeden keresztül épülő Hotel Pelikán, amit a hetvenes évek első felében biggyesztettek a Jászkürt utca kellős közepére. Nagy Zsolt 1973 nyarán örökítette meg az akkor már évek óta zajló, és még évekig tartó kiemelt, szocialista beruházást.

Az elsodort Tisza-híd

Szigeti Henrik udvari fényképész nemcsak remek üzletember, kiváló fényképész, de talán tudtán kívül elsőrangú tudósító és dokumentátor is volt. Olyan jó lenne tudni, hogy ezt a fotót eleve képeslapnak vagy csak az árvíz megörökítésének szánta!

101 éves szerelem

Van abban valami hátborzongató, amikor a harmadik szolnoki vasútállomás korábbannem látott beállításáért vásárolt képeslap szövege egy 101 évvel korábbi szerelmi vallomás, amit Szolnokról küldött egy férj a Mezőberényben rá váró feleségének. 1921. május 24-én délelőtt fél 10-kor.