2025.08.27. (szerda)

Strandfürdő

Strandfürdő

Dátum:

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A Tisza városi szakaszán soha életemben nem fürödtem. Sőt, így végiggondolva, annak is van már vagy húsz éve, hogy egyáltalán a folyóban fürödtem volna Szolnok közelében. A nyolcvanas évek végén még sokszor jártunk a rákóczifalvai szabadstrandra, meg Nagykörűbe, illetve valahová a Millér környékére. Egyik helyen se volt semmi kiépítve, csak homokos volt a part, könnyen le lehetett jutni, és a környékbeliek úgy gondolták, hogy akkor az ott a strand.

A mellékelt képeslap – szerintem – valamikor a harmincas években készülhetett. Mivel a fotón a standfürdőn kívül más épület nem látható, a házak alapján nem azonosítható be sem a felvétel pontos helye, sem az exponálás ideje. Csupán a képen látható felirat és a fotó színe alapján tippelek a képeslap korára.

Az is csak okoskodás, hogy ez a fürdő nem a Tisza jobb, azaz városi partján állt. Ezt azért gondolom, mert különben nem működtettek volna átkelőhajót a két part között, ahogy az a képeslap jobb szélén látható. Továbbá, ennek a fürdőnek valahol a nagy kanyar fölött kellett lenni, azaz inkább a belvárossal szemben, sem mint az ipartelepek túloldalán. Tippem szerint, valahol a mai vízirendőrség és a vízművek közötti szakasszal szemben, tehát valahol a Tiszaliget, vagy a mentetlen oldalán működhetett ez a régi Strandfürdő.

Ami láthatóan egészen kiépült pihenőhely lehetett. Látszik, hogy a folyón legalább két nagyobb, korlátokkal kerített stég várta a vendégeket, aki a partfalba vájt lépcsőkön juthattak le a Tiszához. A kép bal oldalán, a fürdő stégek mellett pedig mintha egy kishajó kikötő lenne. A homokos magas part tetején valamiféle fürdőház áll, aminek a két oldalán mintha kabinsor futna. És ha jobban megnézik a képet, látszik, vendégekből sem volt hiány.

Nem tudom, miért nem fürdünk Szolnoknál a Tiszában. Baselnél a Rajnában – ami jóval hidegebb, gyorsabb, és még sűrű hajóforgalmat is bonyolít – nemhogy fürdenek, hanem sportolnak is. Mi lehet az oka, hogy a Tisza fővárosában, egy fürdővárosban éppen csak az élő folyókban nem lehet fürdeni? Ahogy régen.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Két képeslap ugyanarról a tekercsről

Szolnok főteréről a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata két olyan képeslapot is megjelentetett a hatvanas évek közepén, amelyekhez a felhasznált fotók nagy valószínűséggel ugyanarról a tekercsről valók. Igaz, az egyik még 1 forint 20 fillérért került forgalomba, a másikért meg már kettő forintot kértek. Évekig lehetett raktáron a tekercs, hogy aztán képeslap legyen a felvételeiből.

Iparművészeti főiskola Szolnokon?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi képeslapokon látható fotók és a meghatározásukra szolgáló feliratok nem mindig vágtak egybe. Avagy a csak gépipariként emlegetett, lassan évszázados történetű iskolaépületben valóban működött iparművészeti főiskola valamikor a harmincas években? Na, de hogy kapcsolódik mindehhez a szolnoki repülés története?

Klasszikusok klasszikus képen

A hetvenes évek első feléig, az új szolnoki képeslapok egyik kedvelt témája volt a Ságvári - ma Boldog Sándor István - körút megörökítése az Ady Endre út felől. Aminek köszönhetően egész jól nyomon követhető az utca és a környék alakulása, nem is beszélve a járművek változásáról.

Szolnok a Monarchiában

Egy Kassáról útnak indult szerelmes ifjú 1899 nyarán, Szolnokon vásárolt egy képeslapot, amit aztán Szabadkáról tudott elküldeni szíve hölgyének azzal a kínzó kérdéssel, hogy gondol-e rá, szereti-e. E kérdéseknek köszönhetően maradt ránk három szép fotó a 19. század végi Szolnokról.