2025.12.1. (hétfő)

Strandfürdő

Strandfürdő

Dátum:

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A Tisza városi szakaszán soha életemben nem fürödtem. Sőt, így végiggondolva, annak is van már vagy húsz éve, hogy egyáltalán a folyóban fürödtem volna Szolnok közelében. A nyolcvanas évek végén még sokszor jártunk a rákóczifalvai szabadstrandra, meg Nagykörűbe, illetve valahová a Millér környékére. Egyik helyen se volt semmi kiépítve, csak homokos volt a part, könnyen le lehetett jutni, és a környékbeliek úgy gondolták, hogy akkor az ott a strand.

A mellékelt képeslap – szerintem – valamikor a harmincas években készülhetett. Mivel a fotón a standfürdőn kívül más épület nem látható, a házak alapján nem azonosítható be sem a felvétel pontos helye, sem az exponálás ideje. Csupán a képen látható felirat és a fotó színe alapján tippelek a képeslap korára.

Az is csak okoskodás, hogy ez a fürdő nem a Tisza jobb, azaz városi partján állt. Ezt azért gondolom, mert különben nem működtettek volna átkelőhajót a két part között, ahogy az a képeslap jobb szélén látható. Továbbá, ennek a fürdőnek valahol a nagy kanyar fölött kellett lenni, azaz inkább a belvárossal szemben, sem mint az ipartelepek túloldalán. Tippem szerint, valahol a mai vízirendőrség és a vízművek közötti szakasszal szemben, tehát valahol a Tiszaliget, vagy a mentetlen oldalán működhetett ez a régi Strandfürdő.

Ami láthatóan egészen kiépült pihenőhely lehetett. Látszik, hogy a folyón legalább két nagyobb, korlátokkal kerített stég várta a vendégeket, aki a partfalba vájt lépcsőkön juthattak le a Tiszához. A kép bal oldalán, a fürdő stégek mellett pedig mintha egy kishajó kikötő lenne. A homokos magas part tetején valamiféle fürdőház áll, aminek a két oldalán mintha kabinsor futna. És ha jobban megnézik a képet, látszik, vendégekből sem volt hiány.

Nem tudom, miért nem fürdünk Szolnoknál a Tiszában. Baselnél a Rajnában – ami jóval hidegebb, gyorsabb, és még sűrű hajóforgalmat is bonyolít – nemhogy fürdenek, hanem sportolnak is. Mi lehet az oka, hogy a Tisza fővárosában, egy fürdővárosban éppen csak az élő folyókban nem lehet fürdeni? Ahogy régen.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnokon nyaraló üzenete

Lehet, hogy a Tisza szállóban töltött pár kellemes napot e képeslap írója, aki Budapesten maradt ismerősének címezte a szolnoki Faragó könyv és papíráruház kiadásában megjelent anzikszot. Nemcsak a szálló és gyógyfürdő látható ezen a képen, hanem Szolnok egyik első benzinkutja is.

Szép híd, szépírás

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Apró titok kicsi képen

Szigeti Henrik, Szolnok képes krónikása rendszeresen készített a városról felvételeket a belvárosi templom tornyából. Képeslapok bizonyítják, hogy már 1895 előtt is járt fent, és 1907 után is. Ugyanazokat a beállításokat lőtte. Az erre a képeslapra került fotót például 1896 és 1898 között készítette.

Honnan hová?

Ha lenne az 1900-as évek elejéről származó szolnoki utcajegyzékem, talán könnyebben tudnám beazonosítani, hogy hol készült ez a képeslap. Mert így csak a felirat árulja el, hogy Szolnokon, a Vasúti fasorban, valamikor a XX. század első éveiben kattant a gép.