2025.10.14. (kedd)

Ünnep a hídon

Ünnep a hídon

Dátum:

A mellékelt képhez tartozó felirat az állítja, Szolnokon készült a fotó. Ha ez igaz, akkor csak a Várkonyi téri Zagyva-híd ábrázolhatja, a Tallinn városrész felől fotózva. De mikor?

A mellékelt képhez tartozó felirat az állítja, Szolnokon készült a fotó. Ha ez igaz, akkor csak a Várkonyi téri Zagyva-híd ábrázolhatja, a Tallinn városrész felől fotózva. De mikor?

A második közúti Zagyva-híd – az, amelyik a mai Várkonyi teret köti össze a Tallinn városrésszel – egy átgondolt városfejlesztés első lépéseként épült valamikor az ötvenes években. Az 1960-as kiadású Szolnok térkép már jelöli, bár, ha jobban megnézzük a mai Városmajor – akkori Vöröscsillag – út felső szakaszát, semmi nem indokolta a híd megépítését. Ahogy a belváros felőli oldalon is elég kuszák, falusiasak még az utcák, hiszen a lakótelepek fejlesztése legalább két ötéves tervnyivel később kezdődött ezen a részen. Persze nem kizárt, hogy az építkezéseket előbb akarták elkezdeni, csak éppen közbejöttek az 1956. októberi események. Az biztos, hogy a Tallinn városrészben 1970-re elkészült 18 emeletes, illetve a körülötte lévő, négyszintes házakból álló lakótelep szinte megközelíthetetlen lett volna a második Zagyva-híd nélkül.

Ha elfogadjuk, hogy a mellékelt fotó ezt a hidat ábrázolja, akkor azt is be kell látnunk, hogy csak a Tallinn városrész irányából a belváros felé nézhetett a korabeli fényképész. A másik irányba ugyanis vagy üres pusztaságot, vagy az egykori tüdőkórház és az épülő lakótelep házait láthatta volna. A falusias – bal oldalon még nádtetős -, többnyire hosszú, alföldi parasztházak a mai Várkonyi tér előtt, a játszótér és a szánkódomb helyén állhattak.

A fotó nem készülhetett sem télen, sem nyáron, elég csak a képen látható emberek ruházatára nézni. Viszont az is biztos, hogy valami ünnepet örökített meg a fotós, hiszen nemcsak zászlókat lenget a szél, de bal oldalon egy tölcséres hangszóró, előtte pedig egyenruhás rendőrök is láthatók.

A fiatalabbak kedvéért. Az egyszínű zászlók vörös színűek lehettek. Továbbá a felvétel nem készülhetett március 15-én, mert az még 1988-ban is csak az ifjúság ünnepe volt, és nem hivatalos állami ünnep.

A felvétel készülhetett viszont április 4-én – ez a legvalószínűbb – vagy november 7-én. Esetleg ugyanezekhez a napokhoz nagyon közel, a híd avatásának időpontjában. Az évet azonban nem tudom.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Fellobogózott Szapáry

Nézem ezt az 1907-ben postára adott szolnoki képeslapot, és azon tűnődöm: az előző századforduló óta hányszor változott meg a Szapáry út páratlan oldala. Miközben a szemközti oldal szinte alig lett más. Legalábbis, ha Szolnok egykori korzójának a Baross utca felőli végét nézegetjük.

Az új belváros 1982-ben

Nem nehéz kitalálni, hogy ez a felvétel a mai Baross és Boldog Sándor István utcák kereszteződését mutatja. Körülbelül nyolc-kilenc emelet magasból fotózva. Amit kizárólag 1982-ben lehetett megoldani, amikor már épült a jelenlegi Árkád, ám a telkén még bent állt a síneken mozgó toronydaru. Időutazás Danka István fotója segítségével.

Bringa és szecesszió

Ez a feltételezhetően Szigeti Henrik által készített 111 éves fotó nemcsak azért érdekes, mert vadonatúj állapotában mutatja a Szapáry és a Baross utca torkolatából nagyjából 55 éve elbontott szecessziós banképületet, hanem mert talán az első szolnoki, nem műtermi kép, amin kerékpáros látható.

Ez a dal lett a végső?

Ezt a felvételt 1988 tavaszán készíthette Nagy Zsolt, a megyei napilapnak akkor már bő negyedszázada dolgozó fotóriporter. Elsőre legyinthetnénk, hogy nem túl érdekes kép, amin valahol több száz ember álldogál, ha a némi történelmi tapasztalattal rendelkezőknek nem csengene a fülébe az Internacionálé. És, ha nem csodálkoznánk rá az Agóra egykori, vagyis eredeti színháztermére.