2025.08.27. (szerda)

Nosztalgikus kép?

Nosztalgikus kép?

Dátum:

Nem vagyok benne biztos, de gyanítom, hogy ez a kép már akkor sem volt valósághű, amikor 1990 nyarán az unokatesómmal postára adtuk. Igazából nem is ezért, hanem amiatt vettem most elő, mert az Aba-Novákot se láthatjuk már többé ebből a szögből.

Nem vagyok benne biztos, de gyanítom, hogy ez a kép már akkor sem volt valósághű, amikor 1990 nyarán az unokatesómmal postára adtuk. Igazából nem is ezért, hanem amiatt vettem most elő, mert az Aba-Novákot se láthatjuk már többé ebből a szögből.

A nyolcvanas évek tipikus szolnoki képeslapja, amihez a képet valamikor 1979 és 1989 között fotózhatták. Az első évszám ugye a mai Aba-Novák Művelődési Központ – anno Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) – átadásának a dátuma. Az utolsó évszám pedig a rendszerváltásé, amikor szerintem lekerült a Vízügyi székház tetejéről, a jó időben, a városban bárhonnan látható vörös csillag.

Persze előfordulhat, hogy csak 1990-ben emelték le a csillagot a helyéről. Abban azonban egészen biztos vagyok, a műveletet azt megelőzően végrehajtották, hogy a nálunk nyaraló unokatestvéremmel postára adtuk volna ezt a 2 forintért vásárolt és 1 forintos bélyeggel ellátott képeslapot. Annak az évnek a nyarán ugyanis már hónapokkal voltunk túl a köztársaság kikiáltásán, a Néplap székház jelképes lefoglalásán, az első szabad választásokon, és talán már az önkormányzati kampány is dübörgött. Tehát a postázás pillanatában ez a fotó már nem készülhetett volna el.

A képeslap feladása óta eltelt 22 és fél év, és ma már azt is kimondhatjuk, hogy többé ilyen beállítás sem készülhet a két, jellegzetes, szolnoki épületről. Egyszerűen azért, mert ahol az egykori fotós állhatott, ma éppen az Agóra épül, ami elkészülte után erről az oldalról takarni fogja az üvegpalotát. Ezzel együtt eltűnnek – legalábbis a volt pártház parkoló mellől – azok a futurisztikus virágtartók, amelyek oly jellemzőek voltak erre a térre. Viszont, ha jól emlékszem, a képen látható fák közül egyik sem az Agórának esett áldozatul, jóval korábban kipusztultak.

Engedtessék meg nekem, hogy azt mondjam: számomra ez a kép jelenti gyerekkorom Szolnokát. Nem tudom, miért, de a művelődési ház – amit a magam részéről a város legjobb háború után emelt középületének tartok -, a toronyházak, a vasút környéke, de még az épülő Széchenyi is sokkal jobban megmaradt az emlékezetemben, mint mondjuk a Szapáry út vagy az egykori Kossuth tér, netán a Zsinagóga környéke. Pedig nagyjából mindenütt ugyanannyiszor jártam.

Szóval, lehet, hogy nem szép ez a képeslap. Azt is elfogadom, hogy kevésbé szolnoki, és eszembe nem jutna elsőként ezt mutogatni a városról. Mégis van bennem valami kis elfogódottság ezzel a képpel szemben. Lehet, hogy a nosztalgia játszik közre?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Játszóhelyből színház

A Városház utca és a Csirkepiac találkozásánál lévő színház az első világháború után a gróf Apponyi Albert utca és Horthy Szabolcs tér sarkára, a második után pedig a Táncsics Mihály utca és a Felszabadulás tér kereszteződéséhez került. Vagyis az épület nem mozdult, csak körülötte változott a világ.

Két Zsiguli taxi Szolnokon

Mindkettő a város főterének nyugati végén, az egykori Múzeum étteremmel szemben várakozik. Szerintem vagy 1973 elején, vagy a bordó Zsiga az év tavaszán a fehér pedig őszén. A különböző időpontokban készült képek arra is választ adnak, mikor tűnt el a térről a vécével kombinált buszváró.

Szolnokról Amszterdamba

Fantasztikus lenne ismerni azoknak a történetét, akiknek ehhez a XIX. század utolsó évében Szolnokon készült, Budapesten postára adott és Amszterdamba címzett képeslaphoz közük volt. Ennél talán csak az lenne érdekesebb, ha tudhatnánk, hogy a Földesi Vilmának címzett anziksz miként élte túl az elmúlt 117 évet, és került vissza Magyarországra.

A Városháza az előző századfordulón

Szigeti Henrik munkássága illetve az ezen a hosszúcímzéses képeslapon lévő postabélyegző alapján azt mondhatjuk, hogy az anzikszhoz használt, a Városházát és a Kossuth tér egy részét ábrázoló fotó valamikor 1893 és 1903 között készült. Amikor a Városháza földszintjén még üzletek voltak.