2025.08.27. (szerda)

És az éberség?

És az éberség?

Dátum:

Sok kézen át kellett mennie 1948-ban ennek a háború előtt készült szolnoki képeslapnak, de úgy tűnik, senkit nem zavart, hogy akkor már lassan négy éve nem így nézett ki a mai Táncsics út vége. Avagy senki nem volt elég éber, és futni engedte a Trianonra is emlékeztető lapot.

Sok kézen át kellett mennie 1948-ban ennek a háború előtt készült szolnoki képeslapnak, de úgy tűnik, senkit nem zavart, hogy akkor már lassan négy éve nem így nézett ki a mai Táncsics út vége. Avagy senki nem volt elég éber, és futni engedte a Trianonra is emlékeztető lapot.

Sejtem én, hogy a második világháború befejezése után három évvel nem az volt a legfontosabb probléma, hogy a korábban készült képeslapokat visszavonják, bezúzzák, és helyettük „ideológiailag” elfogadható verziókat gyártsanak. Ahogy persze a régi anzikszokat nézegetve azt is látom, hogy pár évvel később azonban ez is megtörtént, és nem nagyon hiszem, hogy Tibi – a mellékelt lap feladója – mondjuk 1950-ben is postázhatott volna egy ilyen szolnoki képeslapot.

Amin persze első ránézésre semmi különös nincs. Ha jól sejtem, a Tisza szálló tornyából készült a felvétel, ami a fotózás pillanatában a Horthy Szabolcs tér és az Apponyi Albert utca sarkát mutatja. Mivel a háttérben már látható a tárház, a fotózás időpontjáról annyit mondhatunk biztosan, hogy 1935 után kellett történnie. És mivel a Trianonra emlékeztető virágágyás is ott van még, illetve a növényzet alapján nyári a felvétel, azt is kijelenthetjük, hogy legkésőbb 1944 közepén dolgozhatott a fotós.

Megmondom őszintén, öt-hat éve pihen az albumomban ez a képeslap, és eddig semmi különöset nem láttam benne. Talán azért, mert viszonylag szokványos, sok lapon szereplő beállításról van szó. Ám napokban megfordítottam. Ezt a háború előtt készült lapot a postai bélyegző és a valamiért más színnel írt dátumozás szerint 1948. június 17-én adták fel. Márpedig a Gárdony és Fenyvesi kiadásában megjelent lapot számomra ez a tény teszi érdekessé.

Mert gondoljunk bele, hogy a második világháború befejezése után Trianon és a Nagy-Magyarország kérdését, a hátár revíziót, illetve mindent, ami a Horthy korszakra utalt, erősen zárójelbe tették! Azaz nem volt ildomos ilyesmiről még említést se tenni. Főleg nem nyilvánosan. Márpedig azzal, hogy ez a háború előtti képeslap még forgalomba lehetett, postára tudták adni, sőt a címzetthez is eljutott, arra utal, 1948-ban még kihagyott az éberség. Nem éltem abban a korban, csak olvasmány élményeim vannak, de nem lepődnék meg, ha később nem vont volna maga után komoly retorziót az éberség ilyen hiánya.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Ságvárin az ötvenes évek végén

A szolnoki Szapáry utcában felépített Nemzeti szálló e kép készítésekor még fogadott vendégeket, igaz már nem a 7-es számú telken állt, hanem Ságvári utca 22. volt a címe. Fodor Dániel egykori szállodája a fotózáskor alig hatvanéves lehetett, és a mellette álló Czinóber-ház is csak 25 körüli akkor.

Szolnoki csendőrlaktanya?

A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.

Fiatal múlt

Amikor ránézek erre a képre, az jut róla eszembe, hogy ha három és fél évtizede így nézett ki a város, akkor vajon milyen lesz újabb néhány évtized múltán. És mivel ma már alig készülnek képeslapok, mi őrzi majd a város mai képét?

Gettler bank a főtéren

A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.