2025.12.1. (hétfő)

Életkép létrával

Életkép létrával

Dátum:

Nehéz eldönteni, hogy 1909 kora tavaszán a Királyi Törvényházat, avagy a létrán a villanypóznára indulót akarta megörökíteni az a fotós, akinek ebből a kissé mulatságos életképéből Gerő Ignácz azért képeslapot jelentetett meg.

Nehéz eldönteni, hogy 1909 kora tavaszán a Királyi Törvényházat, avagy a létrán a villanypóznára indulót akarta megörökíteni az a fotós, akinek ebből a kissé mulatságos életképéből Gerő Ignácz azért képeslapot jelentetett meg.

Őszintén megmondom, hogy a létrás férfi miatt vettem meg ez a szerintem 1909-ben kiadott szolnoki képeslapot. Merthogy a XX. század első éveiből láttam már olyan képeslapot, amin a kamera elé kerülő emberek csodálkozva néznek bele a lencsébe. Ahogy olyat is, amelyiken serényen dolgozók tűnnek fel. Ám olyan fotót, amin mindezek egy emberben jelennek meg, ráadásul az az egy ember a képeslappá lett kép középpontjában legyen, és kvázi minden köré szerveződjön, még nem láttam. Ezért is nehéz eldönteni, hogy mi is lehetett a fotós szándéka. A létrás embert akarta megörökíteni, vagy a szolnoki palotasor egy részét?

Ha jóindulatú akarok lenni, akkor természetesen az utóbbira tippelek. Az ismeretlen fotós felállíthatta a masináját a mai Kossuth és Damjanich utcák sarkánál, nagyjából a Halászcsárda környékén, hogy megörökítse Szolnok három szép épületét. Az előtérben a Királyi Törvényházat, ami alig másfél évtizeddel korábban épült, de már vagy lekopott a bejárat fölötti felirat, vagy éppen az átírása vált szükségessé. (Figyelem, ekkor még csak egyszintes a bíróság!). Mellette a biztosító társaság akkoriban átadott, díszes bérházát, majd a Gorove (Kossuth) és Arany János utcák sarkán az 1899-ben épült Mezőgazdasági Takarékbank szecessziós épületét. Nem zárható ki, hogy a paloták megörökítése mögött valamiféle reklám cél is állhatott, bár akkor leginkább a biztosító bérházának kellene a középpontban lennie, ahogy néhány másik lapon látható is.

Persze, ha el akarom viccelni a fotó születésének körülményeit, akkor azt mondom, hogy a korabeli fotós számára is jó poénnak tűnhetett, a talán ismerős férfi megörökítése a létrával. Sőt, az sem zárható ki, hogy több felvételt is készített aznap, amelyek közül csak egyetlen egy volt a létrás jelenet, ám az előhíváskor kiderült, hogy csak azt lehet használni. És előfordulhat, hogy a drága masina és a drága alapanyag miatt nem tehette meg, hogy ne adjon képeslapnak használható fotót a kiadónak.

Márpedig, ha eltekintünk a villanyoszlopnak támasztott létrától, és az annak alsó fokán álló embertől, meg az őt bámuló taligás férfitől – esetleg ők ketten együtt is lehettek -, akkor egy vállalhatóan szép, korabeli képet kapunk. Ami Szolnokot egy olyan városnak ábrázolja, ahol bérházak szegélyezik az utcákat, a villanyhálózat természetes, sőt az utcák fásításáról is gondoskodnak. Az út és a járda persze nincs valami fényes állapotban, de úgy tűnik, ez utóbbi hiánya nem igazán zavarja az utca közönségét.

A lap hátoldalát silabizálva, úgy tűnik, a feladót sem nagyon izgathatta, hogy milyen képet is küld a barátjának Kőszegre, akinek ily módon köszönte meg a kinevezése alkalmából – feltételezem ugyancsak anzikszon – küldött köszöntést.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gyárkép

Talán csak a naponta arra járók vagy a valami miatt a gyárhoz kötődők tudják elsőre megmondani, mi látható ezen a grafikán. Nevessenek ki, de gyerekként büszke voltam arra, hogy ott lakom, ahol a TOMI-t gyártják.

Békebeli hangulat háborúban

Ezt az éppen száz évvel ezelőtt kiadott képeslapot csak 1917-ben küldték Szolnokról Besztercebányára, ám biztosak lehetünk abban, hogy a felhasznált fotó legalább nyolc évvel korábban készült. Ami Sárikát talán nem zavarta, és nem is érdekelte, hiszen kilencen küldték neki az anzikszot.

Rajzolt busz a Tisza-hídon

Valószínű, hogy Zsoldos Nagy Illés 1967-ben készült grafikája valamilyen közintézmény falát díszíthette a rendszerváltásig, majd a hozzá hasonló realista alkotásokkal együtt kiselejtezték. Rengeteg hasonló kép született a Kádár-korban - Szolnokról is -, és valószínű, többségük azóta meg is semmisült. Ezért vettem meg a Tisza-hídon átrobogó autóbusz rajzát.

A Tiszaliget büszkeségei

A Tiszaliget fejlesztésének második nagyobb üteme a hetvenes évek közepére esett. Akkor készült el a Stadion, a Sportcsarnok és a Hotel Touring is. Ez utóbbi kettő több képeslapon is feltűnt, mintegy a Tiszaliget és Szolnok új büszkeségeiként. És ezzel talán utoljára kapta vissza szolnoki képeslap a városi reklám jellegét.