A felirat szerint, ez a legalább százéves képeslap Szolnoknál mutatja a Tiszát. Mivel kiadója a több szolnoki lapot is jegyző Gettler József, nem feltételezem, hogy hibás lenne a helymegjelölés. Akkor viszont jóval az 1917-es kiadás előtt készült a felvétel, ami talán a képen látható rengeteg csónakra is magyarázatot adhat.
Amennyiben elfogadjuk, hogy ehhez az 1917-ben kiadott, ám soha nem postázott képeslaphoz használt fotó Szolnokon készült, akkor már csak két dolgot kellene tisztáznunk. Egyrészt, hogy nagyjából hol állhatott a korabeli fotós, másrészt pedig azt, hogy körülbelül mikor dolgozott. Ezek nélkül ugyanis könnyen kétségbe vonhatnánk a helymegjelölő felirat helyességét.
Ha valóban Szolnokon készült a felvétel, akkor a folyó túlpartján látható templom nem lehet más, csak a Vártemplom. A Belvárosi Nagytemplomot ugye kizárhatjuk, hiszen az a folyó felől nézve pont fordítva áll, azaz a tornyának az épület másik oldalán kellene lennie. Más, hasonló templomunk pedig nincs a Tisza partján. Tehát, ha a felvétel bal szélén a Vártemplomot látjuk, akkor a fotós valahol a mai Tiszaliget oldalában, egy kikötött hajóról vagy pontonról dolgozott. Ám nem mindegy, hogy pontosan hol is állt az a vízi eszköz.
A Vártemplom mérete, távolsága alapján úgy tippelem, hogy a fotós nagyjából a mai Touring Hotellal egyvonalban helyezkedhetett el a parton. Fentebbről ugyanis egyszerűen nem lehetett volna így befogni a Vártemplomot és az előtte lévő épületeket, sőt a folyót és annak bal partját sem. Viszont, ha ezt elfogadjuk, akkor valami nagyon hiányzik erről a képről. Mégpedig a Tisza-híd. Tehát, ha ez a kép Szolnokon készült, a Tisza jobb partján a Vártemplomot látjuk, és a fotós valóban a bal parton, az általam megjelölt helyen állt, akkor magyarázattal kell szolgálni a híd hiányára. Ami pedig elvezet a lehetséges fotózás időpontjához.
A XX. században mindössze két olyan esztendő volt, amikor az általam megadott helyről ezt a képet így, Tisza-híd nélkül el lehetett készíteni. Az utolsó, fából ácsolt, sokpilléres Tisza-hidat 1909. március 15-én sodorta el a jeges ár, tehát először azon a tavaszon-nyáron készülhetett ilyen kép. Az első, betonból és vasból épített átkelőt pedig 1911-ben adták át, tehát utoljára 1910 őszén lehetett volna olyan képet készíteni, amin semmi nyoma se a hídnak, se annak építésének. Ha pedig ez így van, akkor némi magyarázatot adhatunk a kép előterében látható rengeteg hajóra is. A közúti híd nélkül maradt város és környékének lakói kénytelenek voltak ezekkel, illetve komppal közlekedni a két part között. Ami lehet, hogy akkoriban egy jövedelmező vállalkozás volt?
Mindaddig tehát, amíg nem cáfolják meg a feltételezéseimet, azt kell, mondjam: ehhez az 1917-ben kiadott képeslaphoz egy minimum hét évvel korábban készült fotót használt fel Gettler József. Egy olyan fotót, aminek jobb oldalán a Tisza bal partja látható, távolban az evezős egylet első csónakházával, bal oldalán pedig a Tisza jobb partja a Zagyva torkolat fölött. Ha pedig nagyon akarom, akkor a Tisza medrében még az elsodort átkelő csonkjait is fel tudom fedezni. A híd pótlását pedig azok a hajók voltak hivatottak megoldani, amelyek mindenfelől – akár a Dunáról is – érkezhettek Szolnokra, vagy éppen a biztos üzlet reményében éppen akkor építettek vagy újítottak fel gazdáik.
Mivel nem tudok más, megnyugtató megoldással szolgálni, azt is hozzá kell tennem, hogy ha a feltevéseim helytállóak, akkor ez az egyetlen olyan szolnoki képeslap, amely a város Tisza-híd nélküli pillanatát örökítette meg. Tehát a fotó már magában is igazi kuriózum.
