2025.11.30. (vasárnap)

bSZ2011: Átkeltem, használom

bSZ2011: Átkeltem, használom

Dátum:

Vásári forgatagnak tűnt a Tiszavirág-híd a hétvégén, plusz fotóverseny helyszínének. Rengetegen mentek megnézni, megörökíteni Szolnok leendő jelképét. Én már használtam is. Kocsi helyett gyalog mentünk a Ligetbe úszni.

11-hida12_400Most kellene gyorsan pályázatot hirdetni abban a témában, hogy „hídavató és először jártam a Tiszavirág-hídon”. Mert néhány hét, hónap vagy év múlva annak a rengeteg fotónak a többsége el fog veszni, amelyeket ebben a három napban készítettek a hídon. Alig láttam olyan sétáló csoportot, akiknél ne lett volna kamera, és tessék megnézni a közösségi oldalakat, tucat számra vannak fenn az első fotók a hídról, az átkelésről. Tudom, hogy készültek profi felvételek is, de pár évtized múlva kincset fognak érni az egyszerű hídjárók amatőr felvételei, amelyek annyi mindenről fognak mesélni.

 

Péntek

Például arról, hogy elképesztő tömeg volt a hídavatás délutánján. Be kell látnom, pesszimista vagyok. Azt hittem, hogy télen, amikor nem lehet ingyen eszem-iszom, dínom-dánom, póni és arcfestés, akkor alig lesz valaki a hídavatón. Úgy tűnik, a szolnokiak tényleg várták már az avatást, őszintén kíváncsiak voltak arra, mi készült a Szapáry út végén. A zsinagóga vonalában mozdulni nem lehetett pénteken délután. Ahhoz, hogy a híd közelébe jussunk, meg kellett kerülnünk a református templomot.

Átkelni persze péntek délután nem tudtunk. Reménytelennek tűnt.

Lentről viszont jól láthattuk például azt az élelmes öregurat, aki az átvágott nemzetiszínű szalag maradványit pillanatok alatt felvágta és szétosztogatta a körülötte állóknak. Legalább két kamera vette a jelenetet, ahogy emberek tolonganak a korláton maradt szalag csonkjaiért. Ha száz év múlva valaki bizonyítani tudja, hogy az a szalag a hídavatóról származik, sokat fog érni a relikvia.

 

Szombat

11-hida11_400Az első átkelés nekem szombatra maradt. A kora délutáni napsütésben olyan emberáradat hömpölygött a hídon, mintha a világ egyik leghíresebb korzóján lennénk. Gyerekek gyalog, babakocsiban, műanyag motoron vagy éppen apa nyakában. Idősebb emberek láthatóan ünnepi öltözékben. No, és rengeteg kutya, amelyek többsége először alig akart rámenni a hídra.

Lépten, nyomon amatőr fotósok. Ki a családot örökítette meg, ki a szokatlan látványt, ki meg kattogtatott a vakvilágba.

Mert az új hídról kifejezetten megdöbbentő a látkép. Pontosabban szokatlan. A belvárosi Tisza-hidat (adjunk már annak is valami rendes nevet!), még soha nem láttam ebből a szögből. A Liget felől visszanézve pedig elképesztően szép a zsinagóga. Megfelelő távolságból nézve pedig a Tisza Szálló és a három templom tornya is egy képbe fogható. Olyan kár, hogy este ezek nincsenek megvilágítva.

Nehezen tudom eldönteni, hogy melyik partról szebb a híd, illetve a hídról nézve merre szebb a kilátás. Elsőre a híd közepéről a város felé fordulva látható képre szavazok. Főleg, hogy a híd lábánál megújult tér is benne van a látványba. De várom azt is, amikor végre a Tisza visszatér a medrébe, és a nyugodtan hömpölygő szőke folyó fölött álldogálva, az ártér fáit lehet nézegetni.

Ahogy várom azt is, hogy a híd lábánál lévő újabb szép szolnoki tér élettel teljen meg. Most mondom, ha a téren lévő vendéglősök nem dobnak valami nagyot, nem élnek a kínálkozó lehetőséggel, akkor tehetségtelen pancserek. Teraszokat akarok fagylalttal és kávéval, jó ételekkel, normális árakkal és kedves pincérekkel. Olyan helyet szeretnék, ahová ki lehet ülni, és csak nézni, mi történik a téren.

Mert remélem, sok minden fog. A város felöli kerékpáros feljáró karéja egy ideális rendezvénytér. Minden hétvégén valaminek történnie kell majd ott.

 

Vasárnap

11-hid14-cl_400Vasárnap délután is rengetegen voltak megnézni a hidat. A beszélgetésekből, a kényelmes lépésekből, a Ligetnél visszafordulók arányából gondolom, hogy sokak számára hétvégi program lett a híd kipróbálása. (Erről jut eszembe! Álljanak meg egy pillanatra a közepén! Lágyan ringatózik az egész, mintha a kérész a folyó felett lebegne.)

Amikor még tervezték, meg építették a hidat, sokan vitatkoztak arról, hogy szüksége van-e Szolnoknak erre a gyaloghídra. Hetvenhatezer ember nevében nem szeretnék nyilatkozni, a magam önös érdekeit előtérbe helyezve viszont kijelentem, hogy nekem kifejezetten kellett. Nem látványosságnak, hanem hétköznapi használati tárgynak.

Eddig ugyanis a belvárosból autóval jártunk a Tiszaligetbe úszni. Vasárnap óta gyalog járunk, és ha jobb idő lesz, bringával. Ugyanis a Tiszavirág-híddal a folyó túlsó partja beköltözött a belvárosba. Annyi idő alatt, amíg eddig kiálltam az autóval, körbekocsikáztam a városon, leparkoltam valahol a Ligetbe, hogy onnan besétáljak a fürdőhöz, a hétvége óta gyalog odaérek. Tudom, hogy ez egyéni szociális probléma, de azt gondolom, találja meg mindenki a maga használt a hídban. Hiszen a mi pénzünkön épült, nekünk. Ott van, tessék használni.

És hogy lesz-e belőle Szolnok jelképe? Attól, hogy pénteken átadták, még biztosan nem. Attól, hogy iszonyatos mennyiségű kép készült és került fel a világhálóra, röpködött MMS formájában, már majdnem. De ha tudatosan építünk a hídra, mint jelképre, azaz ezzel adjuk el Szolnokot az idegeneknek, akkor lehet belőle a város emblémája. Végül is az Eiffel-toronynak sem sikerült azonnal, ráadásul még bontani is akarták.

 

A CIKK ELŐSZÖR 2011. JANUÁR 24-ÉN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Holnap is lesz nap?

A blogSzolnok heti hírleveléhez használ személyes adatokat: neveket és email címeket. Ezeket azonban senkinek nem adja át, gondosan őrzi. A hírlevélről pedig évek óta le lehet iratkozni. És ez ezután is így lesz. De azért a milliárdos büntetéssel fenyegető GDPR engem is megérintett.

Jön a tavasz, látszik a szemét

Elmegy a hó, de még nem borul zöldbe a természet, és van pár hét Szolnokon is, amikor nem tudja eldönteni az ember, hogy a globális felmelegedést kívánja vagy az újabb jégkorszakot. Mert úgy tűnik, csak a nyakig érő hó vagy az állandó, egybefüggő zöld képes eltakarni a szemetünket.

A Terminál ára

Azzal nem vitatkoznék, hogy válság idején mindent meg kell ragadni, ami munkalehetőséget teremt. Egy közel kettőmilliárdos építkezés pedig sokaknak nyújthat megélhetést. Viszont attól, hogy jórészt az Unió finanszírozza, még nincs ingyen, és az átadás után is felkel majd a Nap.

A többség lehetősége

Hallgatni, ahogy két részeg veri egymást Szolnok belvárosában, miközben verbálisan olyan nemi aktusokat helyeznek kilátásba egymáson, amihez bármelyik televízióban kevés lenne a 18-as karika. A rendőrök legfontosabb kérdése, hogy az ellopottnak vélt pénztárcában a TB-kártya benne volt-e.