2025.12.1. (hétfő)

Ismét a békás szökőkútról

Ismét a békás szökőkútról

Dátum:

Szolnok kultikus helye a Verseghy parkban lévő békás szökőkút. A mellékelt képeslapot 1963-ban adták postára, a felhasznált fotó pedig akkortájt készülhetett, amikor a kút párját elpusztították. Jól látszik, hogy ezek a békák nem a mai békák, és a középső "sziget" sincs már meg.

Szolnok kultikus helye a Verseghy parkban lévő békás szökőkút. A mellékelt képeslapot 1963-ban adták postára, a felhasznált fotó pedig akkortájt készülhetett, amikor a kút párját elpusztították. Jól látszik, hogy ezek a békák nem a mai békák, és a középső „sziget” sincs már meg.

A Verseghy parkban lévő békás szökőkútról már többször írtam, amiknek köszönhetően – pontosabban a bejegyzések generálta hozzászólások révén – szép lassan összeáll a ma már magányos „medence” története. Hogy újra előveszem a témát annak a mellékelt, nem túl jól sikerült képeslap az apropója, amit 1963 júliusában adtak postára Szolnokon. Első ránézésre csak a szolnokiak vagy a várost jobban ismerők tudhatták anno, hogy ez a felvétel itt született. Ráadásul a képeslap hátulján lévő szöveg sem sokat segített a helyszín meghatározásában, mert a „Szolnok, parkrészlet” pont azt nem árulta el, hogy ez az itteni Tisza parton lévő Verseghy-park. Mondjuk, amilyen trehány módon le van vágva a szökőkút két széle a képéről, már az is csoda, hogy a város meghatározása pontosan sikerült a hatvanas évek elején. Kicsit olyan ez a lap, mintha a terv teljesítése érdekében valamit gyorsan még piacra akartak volna dobni a maradék nyersanyagokból. Így ne is magával a lappal törődjünk, hanem a megörökített szökőkúttal!

Őszintén megmondom, nekem elég sokára esett le, hogy eredetileg két békás szökőkút volt a mai Verseghy parkban. Csak akkor döbbentem erre rá, amikor a Tisza szállóból fotózott, és a parkot mutató, a húszas évek végén készült lapokat jobban megnéztem, és megfogalmaztam „felfedezésemet”, amit aztán sokan igazoltak is. Akkor már az is világos volt, hogy a város 1927-es térképén, a parkot mutató rajzon a két medence „rajza” nem virágágyás vagy tévedés, hanem a két szökőkút kicsit torzított megjelenése. Egy korábbi bejegyzés révén pedig az is kiderült számomra, hogy a második, a szállodától távolabbi kút medencéjét a hatvanas évek elején, az új belvárosi hídszerkezet építésekor tehették tönkre, majd számolták fel. Tehát rögzíthetjük, hogy a húszas évek végétől, nagyjából harminc éven keresztül két békás kútnál és nyolc békát „megmászva” pancsolhattak a szolnoki gyerekek.

A békás szökőkútról készült, azt közelebbről mutató képeslapok alapján az is egyértelmű, hogy ma már nem az eredeti békák „hasalnak” a megmaradt medence szélén. Miként a mellékelt 1932 előtt készült képeslapon, illetve a három évtizeddel későbbi, ezúttal címlapra tett képeslapon is jól látszik, a régi békák kissé felemelkedett testtartásúak voltak. Hogy pontosan mikor és miért tűntek el a megmaradt kútról is az eredeti békák, csak homályos információim vannak, de nagyon úgy tűnik, ez csak a hetvenes-nyolcvanas években, egy felújítás alkalmával történt meg. Tehát azt mondhatjuk, hogy az eredeti békákat nagyjából ötven-ötvenöt év után cserélték a maiakra. (És már azok is közel járhatnak a negyvenhez.)

Ugyanakkor nem teljesen világos számomra, hogy a medence közepén lévő, az ötödik vízköpőt magában rejtő kis sziklasziget mikor lett elbontva. Miként az sem, hogy mikor lett átépítve. Az ehhez a cikkhez használt nagyjából három évtized különbséggel készült két fotón ugyanis jól látszik, hogy 1930 körül még jóval kisebb volt a középső építmény, mint 1960 körül. Csak feltételezem, hogy a hetvenes-nyolcvanas években végzett, a békákat is érintő felújításkor szedhették ki a szigetet a medencéből, és talán a benne lévő növényzet is akkor tűnt el. Hogy miért, nem értem. De talán ismét lesznek olyan olvasóim, akik a két medence témakör mellett a békák és a „sziget” témakörében is fel tudják idézni személyes emlékeiket. Mert Szolnok kultikus szökőkútjának története csak ilyen mozaikok segítségével rakható össze.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ugyanaz harmadszor

Miért adta el Gorove utcai üzletét Mautner Arnold Halmi Miksának az előző század első évtizedében? Vajon csak egy fényképezőmasina lehetett az oka annak, hogy legalább ötven ember verődött össze a Szolnok főterébe torkolló utcán? A képeslapra írt szövege sem kevésbé talányos.

A szolnoki hajóállomás

Hová indulhatott a gőzhajó Szolnokról valamikor 1905 és 1914 között? Ránézésre nem sétahajó, inkább menetrend szerint közlekedő járat, ami rendszeresen érinthette a mai tárház környékére. Talán még az első világháború utolsó évében is, amikor ezt a képeslapot feladták Szolnokon.

Ugyanaz kétszer

A Kossuth teret ma Nyugat felől lezáró társasház számtalan fotón és képeslapon feltűnik. Természetesen nem szépsége vagy különlegessége, inkább a helye miatt. Nekem is van két olyan lapom, amelyek szinte ugyanabból a szögből ábrázolják, ám különböző időpontban.

Szolnok felett a kék ég

Szolnok főtere a Kossuth tér 3. számú ház emeletéről fényképezve, valamikor 1912 és 1915 között, egy nyári piaci napon, délelőtt kilenc óra körül. Úgy tűnik, az első világháború előtti években a piaci kofáknak állandó helye volt a 68-as obeliszk körül. Kalapos férfi ezen a képen is alig látható.